Biztatás ez a kormány számára, hogy a jövőben „még következetesebben csinálja azt, amit elkezdett az előző két évben” – ezekkel a szavakkal igyekezett az európai parlamenti választások végeredményének jobbik oldalát láttatni a kissé gondterhelt kormányfő, a még komorabb szocialista pártelnökkel az oldalán a voksolás éjszakáján, az MSZP főhadiszállásán. Medgyessy Péter és Kovács László arcán azonban látszott, hogy felmérték: közjogilag ugyan semmi sem változott, a sovány kormánytöbbség megmaradt, a Fidesznek egyetlen vokssal sem lett nagyobb szava a parlamentben, ám a jelentős ellenzéki győzelmet és a koalíciós szabad demokraták előretörését hozó vasárnap súlyos politikai következményekkel járhat a kormányzás hátralévő két évére.
Göncz Kinga miniszteri esküje. A többi változás még bizonytalan.
Habár Medgyessy arról beszélt, hogy következetesebbek lesznek az ország modernizációjához szükséges reformok továbbvitelében, azt ő is tudta, hogy mostantól nehezebb dolga lesz a kormánynak, mint eddig, hiszen munkáját hármas szorításban kell végeznie. Egyik oldalról az immár a 2006-os országgyűlési választásra készülő, a piacpárti reformok kényszere és a győzelemhez szükségesnek tartott jóléti ígéretek között hánykódó MSZP-vel kell majd megküzdenie, amelyben a kabinet két évéről is ítéletet hozó választási fiaskót követően felerősödhetnek a kormány és a miniszterelnök felelősségét firtató hangok. Ráadásul a kormánytag pártelnöknek is nagyobb energiákat kell fordítania az MSZP közelgő tisztújítása előtt várhatóan kiújuló belső harcokra.
A másik oldalon a 2002-es eredményeiken jelentős mértékben javító szabad demokraták állnak, akiknek pártelnöke már a szerinte „liberális áttörést” hozó választások éjszakáján kinyilvánította, hogy benyújtják a számlát. „A választók azt várják az SZDSZ-től, hogy a ciklus hátralevő idejében képviselje a kormányon belül erősebben a liberális elveket” – hangsúlyozta Kuncze Gábor.
A kisebb állami kiadásokat, szignifikáns adócsökkentést, és a nagy ellátó rendszerek széles körű, piacpárti reformját zászlajára tűző koalíciós partner kérései azonban nem csupán a szocialista párt bizonyos csoportjainak elveivel ütköznek, hanem a balról előző nagyobbik ellenzéki párt, a Fidesz követeléseivel is. A több mint egymillió aláírással megtámogatott, a választási kampányban használt Nemzeti Petíció segítségével a privatizáció leállításától, a korábbi kormány által bevezetett otthonteremtési rendszer „rehabilitálásáig” számos területen nagyobb állami beavatkozást számon kérő Fidesz javaslatai ugyan semmire sem kötelezik a kormányt, de az ellenzék vezére egyértelművé tette, hogy azokat napirenden tartják majd. „A többség akaratával szemben nem lehet kormányozni, ezért azt kérjük a kormánytól, hogy értse meg az emberek szavát” – fogalmazott Orbán Viktor. A számos, egymásnak sokszor ellentmondó szorítás első próbaköve az őszre prognosztizált nagyobb kormányátalakítás lesz, amelynek célja egyben a Medgyessy-kabinet „összerázása” a 2006-os parlamenti választás előtt.
KOALÍCIÓS ALKUK. Az európai választáson a szavazatok több mint 7 százalékát megszerző szabad demokraták már a választások előtt megerősödtek a kormányon belül, legalábbis – forrásaink szerint – a miniszterelnök és a szocialisták is egyértelműen így tekintenek az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszteri poszton végrehajtott változásra. Az MSZP listáján harmadik – ténylegesen első – helyezettként az Európai Parlamentbe távozó Lévai Katalin helyett ugyanis a miniszterelnök az Egészségügyi és Szociális Minisztérium civil kapcsolatokért felelős államtitkárát, Göncz Kingát jelölte, akit (apja, Göncz Árpád volt köztársasági elnök korábbi pártkötődése miatt) egyértelműen SZDSZ-es cserének tartanak. A hétfőn az Országgyűlés plenáris ülésén esküt tett politikus ugyan egyelőre nem „viszi magával” korábbi munkahelyéről a szociális ügyeket, de ez az áthelyezés – főleg a liberálisok választási sikere után – az őszi átalakítás során napirendre kerülhet, annál is inkább, mert az egészségügyi tárca jelenlegi vezetője a hírek szerint nem tartozik a kormányfő kedvencei közé. A Csehák Judit távozása után – csakúgy, mint a Horn-kormány idején – politikai államtitkárból miniszterré avanzsáló Kökény Mihályt a kormányfő kényszermegoldásnak tekintette, bár forrásaink szerint immár nem elégedetlen vele. Az egészségügyi tárca „feldarabolásáról” szóló híreket a miniszter találgatásnak minősítette, bár azt is hozzátette, hogy a döntés a kormányfő kompetenciája.
A választási eredmények miatt nehezebb dolga lesz Medgyessy Péternek kielégíteni a szabad demokraták által vezetett gazdasági tárca rovására terjeszkedni kívánó szocialista érdekcsoportokat. Ezek a klikkek a „pénzes” minisztérium egyes részeit, főleg a közlekedéssel, autópálya-építéssel foglalkozó szeleteit szeretnék egy újonnan létrehozandó, az infrastruktúra fejlesztésén ügyködő intézménybe áthelyezni, amelynek élére – legalábbis még a választások előtt – valamelyik szocialista nagyágyút, vagy a miniszterelnök köreihez közelálló, jelenlegi ifjúsági és sportminisztert, Gyurcsány Ferencet tartották esélyesnek. A voksolás előtt forrásaink elképzelhetőnek tartották, hogy az SZDSZ akár a miniszterelnökkel nem túl jó viszonyt ápoló, és a szocialisták által – főleg az M5-ös koncessziós autópálya kivásárlásának menedzselése miatt – sokat bírált Csillag Istvánt is „beáldozná”, hogy a súlyából vesztett tárcát az eddigi politikai államtitkár Gaál Gyula felügyelete alatt megtartsák. Az eredmények ismeretében azonban nagyobb az esélye annak, hogy a minisztériumot képesek lesznek megőrizni a liberálisok, s Csillag is marad. Egyik szabad demokrata informátorunk egyenesen azt mondta, hogy a minisztérium élén csak akkor lenne elképzelhető személyi változás, ha a pártelnök „Kuncze bemenne a kormányba”, ami azonban továbbra is meglehetősen valószínűtlen.
A választási kudarc után saját hadállásainak minden bizonnyal a szocialistákkal szemben is védelmezni kényszerülő miniszterelnököt erőteljes nyomás alatt tartják majd a párton belüli különböző érdekcsoportok, így az őszi kormányátalakítás az ezek közötti erőviszonyok alakulásának fokmérője is lesz. Értesüléseink szerint a harc már a voksolás előtt hetekben megkezdődött, a legnagyobb tétje pedig annak van, hogy melyik politikus – így tehát melyik csoport – szerezheti meg a fejlesztési és uniós pénzek összekapcsolásával kialakítani tervezett, egyelőre homályos körvonalakkal bíró EU-minisztériumot. A Juhász Endre tárca nélküli miniszter május elsejei távozása óta betöltetlen posztot a tervek szerint „tárcával”, stábbal, tartalommal és főleg pénzzel töltenék fel, a megszerzéséért folyó küzdelem pedig több szocialista „nehézfiú” között zajlik. A Miniszterelnöki Hivatal több jelenlegi államtitkára, Baja Ferenc, Baráth Etele, Nagy Sándor és Szekeres Imre is szóba jöhet a vezetésére. Egyik televíziós interjújában a miniszterelnök ugyan a közigazgatás és a haderőreform ügyét is olyan témaként említette, amelynek állapotával elégedetlen, az azonban valószínűtlen, hogy az MSZP-n belül is erősnek számító két minisztert, Lamperth Mónikát, vagy Juhász Ferencet lecserélné. Forrásaink sokkal valószínűbbnek tartják, hogy az agrártárca élén hajt végre változtatást a kormányfő. Ugyancsak a választási eredmények fölötti elmélkedés része lehet a kormányon és a szocialista párton belül az, hogy mi lesz a jelenlegi elnök, külügyminiszter, Kovács László sorsa, aki eddig nem csupán azt lebegtette, hogy elindul-e újra a pártelnöki pozíció megszerzéséért, hanem azt is, hogy a novembertől újonnan felálló Európai Bizottság magyar biztosi posztját betöltené-e. Nem elképzelhetetlen, hogy ez utóbbi forgatókönyv által kínált elegáns kilépő lehetősége a következő hetekben előtérbe kerül számára, bár ez korántsem csupán az ő döntésétől függ.
NYÁRI ALKUK. „Ha most alakítanám át a kormányt, az szükségképpen kapkodással járna, hiszen a június 21-i utolsó parlamenti ülésig a koncepciót, a teljes koordinációt, a teljes közjogi menetrendet meg kellene valósítani” – válaszolta még az európai választás előtt a Népszavának adott interjújában Medgyessy Péter, aki akkor még legalább egy tisztes döntetlenben reménykedett. Most, a vereség láttán nem csupán technikai okokból kell várnia és időt hagynia a parlamenti nyári szünet alatti lázas egyeztetésekre. Az őszi kormányátalakítás a párt, a kormány és a koalíciós partner 2006-os felkészülését is meghatározhatja.
