A mértékadó liberális francia újság szerint a szélsőjobboldal megerősödött pártjánál, a Jobbiknál „lehet a Barikád című lapot terjeszteni, fekete gárdaegyenruhában felvonulni a +cigánybűnözők+ megfélemlítésére, folyamatosan szidva a zsidó összeesküvést, és tartani a közelgő órától, amikor be kell majd ülni a parlamenti padsorokba”. A globalizációkritika egyik legjelentősebb alakját, Susan George-ot idézve Várkonyi Zsolt, a párt külügyi kapcsolatokért felelős vezetője a lapnak elmondta, hogy csapdahelyzet alakult ki, mivel a közvélemény a Jobbikot hatalomra kerülő pártként fogja látni, miközben elsősorban Magyarország lelkiismerete szeretne lenni.
A Jobbik „szerény” Villány úti központjának falát – mint a lap kiemeli – Horthy Miklósnak, Magyarország 1920 és 1944 közötti nagyon konzervatív kormányzójának, Hitler és Mussolini szövetségesének, valamint a kommunista diktatúra ellen felkelt 56-os forradalmároknak a portréi díszítik. „Szeretik Vlagyimir Putyin Oroszországát is, a palesztin Hamászt, mert harcol az izraeli hadsereg ellen, Hugo Chávez Venezueláját, mert dacol Washingtonnal, és a Romantikus Erőszak nevű rockzenekart, amelynek kopasz fejű énekese Magyarország balsorsán siránkozik. Egyik daluk „Fegyverbe!” refrénjét kórusban éneklik a nagygyűléseik végén a díszmagyarban feszítő harmincasok és a katonaruhás kamaszok – hangsúlyozta a Le Monde.
A cikkíró arra hívta fel a figyelmet, hogy az első fordulóban országosan 16,7 százalékot szerzett Jobbikra, amely alig 2,6 százalékkal maradt le a 2002 óta kormányzó MSZP-től, a 18 és 29 év közötti fiatalok 27 százaléka adta voksát, a diákoknak pedig 29 százaléka. A várható 48 képviselői helyük azonban csak „pótszéket” jelent az Orbán Viktor korábbi miniszterelnök vezetette jobboldali Fidesz által elfoglalt parlamentben: a volt Kelet-Európában példátlan módon e pártnak nagy esélye van a kétharmad megszerzésére.
A „mindenféle ügyeik” miatt – amelyekben kompromittálódtak – tisztogatási hullámtól tartó szocialisták óva intenek attól a veszélytől, hogy a Fideszből az alkotmányt egyedül is módosítani képes erő legyen. A szerző azt is megemlíti, hogy Orbán ellenfelei arra is emlékeztetnek: volt kormányfő a 2002-es veresége után az azóta híressé vált „A haza nem lehet ellenzékben” mondatával nem habozott az utcát is mozgósítani a választási eredmények ellen.
A Le Monde szerint a jobboldal és a szélsőjobboldal egyetért abban, hogy a nemzeti értékeket, például a vizet és a termőföldet, meg kell őrizni a külföldi felvásárlókkal szemben, de rivalizálnak a Szlovákiától Ukrajnán, Románián át Szerbiáig potenciális 3 millió választót jelentő szomszédos országok magyar kisebbségeinek védelmét illetően.
Martonyi János korábbi és jövőbeni külügyminiszter a lapnak elmondta, hogy az európai kulturális és nyelvi sokszínűség a 2011-es magyar uniós elnökség egyik fő témája lesz. A politikus azt is megerősítette a Le Monde-nak, hogy az új konzervatív kormány egyik első gesztusa a magyar állampolgárság megadása lesz minden olyan magyar kultúrájú személynek, aki azt kérelmezi, anélkül, igazolnia kellene, hogy magyarországi lakóhellyel rendelkezne. „Vagyis a választójogot jelentő útlevél (megadása), ha a Fidesznek nem lesz szüksége más pártra az alkotmány megváltoztatásához” – tette hozzá a lap.
A lakóhelyre vonatkozó új feltétel Martonyi elmondása szerint valójában csak a szomszédos országokban élő magyarokat érinti a hátrányos megkülönböztetés megszüntetésének érdekében. „De nem területekről, hanem kizárólag emberekről van szó” – hangsúlyozta Martonyi, a lap szerint elkerülendő a „revizionista kétértelműséget”.
A Le Monde szerint kérdésként merül fel, hogy egy ilyen intézkedés nem irritálja-e majd Budapest partnereit. Főleg a pozsonyi kormányt, amely a szlovák nyelvet az egyetlen hivatalos nyelvnek nyilvánította, és tavaly nyáron kiutasította a magyar államfőt, aki a magyar kisebbség egyik megemlékezésére érkezett Szlovákiába. „Meg fogjuk magyarázni a dolgokat” – jelentette ki Martonyi. „A teljes hazafias színteret elfoglaló Jobbik szárnyainak nyesegetése érdekében a Fidesznek megéri a közösségek közti ellentétek provokálásnak kockázata” – zárta írását a Le Monde.
