Nem csupán Magyarországon volt az elmúlt esztendőkben hitelezési boom: az Európai Unióhoz csatlakozott számos országban hasonló tendenciák figyelhetők meg. Míg 2000 és 2003 között nálunk 22 százalékos volt a hitelállomány növekedése, a balti államokban 32, Szlovéniában pedig 15 százalékos bővülést regisztráltak (lásd a grafikont). A HVB-csoporthoz tartozó osztrák Bank Austria–Creditanstalt (BA–CA) tanulmánya szerint a közép- és kelet-európai térségben a hitelállomány bővülése jóval dinamikusabb volt, mint az euróövezetben. Az idén régiónkban 15 százalékkal emelkedik a hitelezési aktivitás, míg a közös valutát használó országokban összességében mindössze 5 százalékkal.
Az új uniós tagállamok azonban még így is messze kevésbé eladósodottak, mint az euróövezet országai. Utóbbiak esetében az összesített hitelállomány meghaladja a GDP-t (annak 101 százalékán áll), míg a friss EU-tagok, illetve a tagjelöltek összesített mutatója csupán 33 százalék. Az egy főre jutó eladósodottság térségünkben az eurózóna átlagának még a 10 százalékát sem éri el.
Az osztrák bank szakértői úgy vélik, hogy az elkövetkező években is térségünk lesz majd az európai bankszektor húzóereje. A fejlődés távlatait jelzi, hogy a régió bankjainak összesített mérlegfőösszege az országok GDP-jének 73 százalékán áll, ami – a pénzintézetek gyors növekedése ellenére – messze alulmúlja az eurózóna 200 százalékos mutatóját. A BA–CA előrejelzése szerint az elkövetkező tíz évben a közép- és kelet-európai bankszektor a GDP-növekedésnél lényegesen nagyobb mértékben, évente mintegy 11 százalékkal bővülhet.
