Sok más egyéb kérdéssel ellentétben manapság egyetértés mutatkozik az inflációs célt illetően a Pénzügyminisztérium (PM) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) között. Draskovics Tibor, a pénzügyi tárca vezetője a múlt hét közepén közölte: a jövő év végére tartható a 4 százalékos év/év infláció, 2006 végére pedig a 3,5 százalék a cél. Mindez zene volt Járai Zsigmond jegybankelnök füleinek, az MNB legfőbb célja ugyanis az áremelkedés mértékének a letörése. Járai már a múlt hét végén közölte, hogy tarthatónak ítéli a 3,5 százalékot, persze csak akkor, ha a szigorú fiskális politika a választások közeledtével sem lazul. E hét keddjén pedig a jegybank Monetáris Tanácsa is megtárgyalta a kérdést, és 3,5 plusz-mínusz 1 százalékban határozta meg a 2006-os inflációs célt.
Nemcsak a jegybank és a PM véli úgy, hogy a jelenlegi kilátások alapján tartható a célkitűzés, de az elemzők nagy része is így vélekedik. A sikerhez ugyanakkor nem elég a szigorú költségvetési politika. Szükséges, hogy az olajár-emelkedés ne folytatódjon, és az sem árt, ha a forint árfolyama stabil marad a jelenlegi, igen erős szint környékén. Érdekes, hogy a kormányzati tényezők – élükön a miniszterelnökkel – többször is kifejezték forintgyengülési óhajaikat. Ez ugyan az export felfuttatásán keresztül a gazdasági növekedést segítheti, az inflációs cél teljesülését viszont jócskán megnehezítené.
Úgy tűnik azonban, hogy a dezinflációs trend nem forog veszélyben, legalábbis rövid távon nem. A magas kamatszint „jóvoltából” nem fenyeget komolyabb forintgyengülés, a piaci várakozások szerint az inflációs cél tarthatósága szempontjából kritikus 260 körüli szintet nem tudja a következő hónapokban tesztelni az euró/forint árfolyam. Noha az idén még számítani lehet 50 bázispontnyi kamatvágásra, ettől csak szerény forintgyengülést várnak a szakértők. Egyelőre annak sincs nyoma, hogy a Monetáris Tanács várható átalakítása miatt erősödtek volna a túlzottan gyors kamatcsökkentést, illetve az ehhez kapcsolódó forintgyengülést tartalmazó várakozások. Az infláció még néhány hónapig a konfliktusforrások legkisebbikének bizonyulhat a jegybank és a pénzügyi kormányzat között, helyette a jegybanktörvény, a kamatszint és a deficit lehet majd az eltérően megítélendő témák listáján.
