Hatás-vadászat

Papp Béla hetente átlagosan kétszer autózik a Ringier zuglói, és a Népszabadság óbudai székháza között. A Népszabadság Rt. jelenleg kisebbségi, ám többségre vágyó tulajdonosa, a Ringier Kft. ügyvezető igazgatója az utakat kora reggelre vagy késő estére időzíti, hogy ne kelljen a szükségesnél többször autóznia „azon a rettenetes forgalmú hídon”. A két székház közötti strapás közlekedést szimbolikusnak tekinti: hosszú és rögös út vezet az egyelőre távolról sem biztos többségbe kerüléshez. 

Papp Béla. Új külföldi kiadók megjelenésére számít.

A Ringier – a Blikk, a Nemzeti Sport és a Magyar Hírlap kiadója – tavaly márciusban vette meg a Népszabadság Rt. 17,7 százalékát a Bertelsmanntól a már meglévő 49,9 százalékos részesedése mellé. Mivel az ehhez szükséges engedélyt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egy évvel ezelőtt megtagadta, a Ringier a Fővárosi Bírósághoz fordult, amely szeptember 16-ára tűzte ki a tárgyalást az ügyben. Ha a Ringier számára kedvező döntés születne, akkor is csak a fúzió korántsem könnyűnek ígérkező folyamata kezdődhetne meg.

TÁMPONTHIÁNY. A cég jogi képviselője szerint rögös utat járhatnak be más befektetők is, a GVH határozata ugyanis nem ad támpontot arra, hogy hasonló ügyekben lehet-e fúzióengedélyt kapni. Mint Réti László, a Dezső, Réti és Antall LANDWELL Ügyvédi Iroda partnere rámutatott, a versenyhatóság arra hivatkozva tagadta meg a jóváhagyást, hogy a fúziónak úgynevezett portfólió hatása is van (lásd külön), ám ennek mibenlétét a konkrét esetben a hivatal nem elemezte és nem részletezte. Nem tudni tehát, hogy a Ringier-portfólió bővülése mitől lenne káros hatással az érintett piacra. A GVH határozatában ennek kapcsán csak annyi szerepel, hogy mivel a Ringier – amely a legnagyobb szereplő az országos bulvár- és sportnapilapok piacán -, az országos politikai napilapok terén is meghatározóvá válna. Így lehetősége nyílna mindegyik piacon tovább erősíteni a pozícióit, például kereszthirdetésekkel, közös akciókkal tovább növelhetné részesedését, s ezáltal erősíthetné a meglévő belépési korlátokat.  

„A hirdetési piacon esetlegesen értelmezhető lenne a portfólió hatás veszélye, itt azonban a Ringier a GVH szerint sincs erőfölényben, még csak nem is vezető” – állítja Réti László. Mint mondja, amikor az Európai Bizottság vizsgálja a portfólió hatást a fúzióknál, akkor termékekre lebontva, részletekbe menően elemzi az érintett és a veszélyeztetett piacot – ezt a GVH nem tette meg. Réti szerint más befektetőknek is jó lenne előre tudni, hogy egy felvásárlást hasonló hivatkozással megakadályoz-e majd a GVH, ám elemzés híján ez nem megjósolható. „Amikor a Guinness italvállalat felvásárolta a Grand Metropolitant, az Európai Bizottság a határozat 193 pontjából 120-ban a portfólió hatást elemezte, igaz, négy országra” – emlékeztet az ügyvéd, hozzátéve, hogy azt a fúziót bizonyos feltételekkel engedélyezték. A Ringiernek azonban ilyen feltételeket sem szabott meg a hivatal. Az üggyel kapcsolatban Bodócsi András, a Versenytanács tagja, az eddigi gyakorlatnak megfelelően, a bírósági tárgyalás előtt nem kívánt nyilatkozni. 

A szóban forgó határozatából azonban kiviláglik: a felek abban sem értenek egyet, hogy a Ringier az olvasói piacon erőfölényre tenne-e szert, ezt a szegmenst ugyanis eltérően értelmezik (lásd külön). Az egyik vitatott kérdés, hogy lehetséges-e új szereplő belépése az országos politikai napilapok piacára. A Ringiernél úgy látják, van elég tőkeerős kiadó Magyarországon, s a személyi feltételek is könnyen megteremthetők, míg a GVH szerint egy országos napilap megjelenése nem egyszerűen technikai feltételek kérdése, s a jelenlegi helyzet nem kedvez a belépésnek. „Az elmúlt hat hónapban két bulvárlap is indult, az Axel Springer pedig nemsokára kihozza a bulvár és a hagyományos politikai napilapok közé eső új lapját, vagyis lehetséges a piacra lépés” – veti ellen Papp Béla, aki arra számít, hogy az uniós csatlakozás nyomán új külföldi kiadók is megjelennek Magyarországon. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt napokban ismét arról terjedtek el hírek, hogy a Ringier bezárja a veszteséges Magyar Hírlapot. Ezt azonban a Figyelő kérdésére Papp Béla cáfolta.

ERŐKÉRDÉSEK. A fúzió engedélyezése érdekében ezt nincs is értelme megtenni, hiszen a GVH nem emiatt akadályozta meg az ügyletet. A határozat értelmében ugyanis azt a káros versenyhatást, hogy a Népszabadság és a Magyar Hírlap egy vállalkozáscsoportba kerül, még csak lehetne orvosolni azzal, hogy a Ringier megszünteti a Magyar Hírlap Rt. feletti irányítást, vagyis például eladja azt. Ez azonban a hatóság szerint nem közömbösítené annak hatását, hogy a bulvár- és sport napilapokat legnagyobb szereplőként kiadó Ringier-csoport az országos napilapok piacán is túlzottan megerősödne.