 |
| A mikrokapszulák elektromikroszkópos képe és modellje. Hűtenek és fűtenek. |
Az olcsó könnyű szerkezetes épületek ezzel szemben többnyire hamar átveszik a külső környezet hőmérsékletét, így ezek nyáron bosszantóan melegek. A vastag fal hűtő hatása pedig igencsak kívánatos, például kánikulában, amikor egyébként légkondicionálásra volna szükség. A németországi Fraunhofer intézet mérnökei ezért most olyan építőanyag fejlesztésén dolgoznak, amely egyesíti a könnyű vékony, és a nagy tömegű falak előnyeit. A kutatóknak sikerült mindössze néhány milliméteres vakolatba sűríteniük a félméteres téglafalra jellemző hűsítő-effektust. Az anyag, amelynek előállításában a BASF, a Caparol, a Heidelberger maxit és Sto működött együtt a kutatóintézettel, már kereskedelmi forgalomban is kapható. A csaknem papírvékony szigetelő titka belső szerkezetében rejlik: a struktúra nanoméretű kapszulákat tartalmaz, amelyekbe paraffint zártak a fejlesztők. Ez pedig a hőmérséklet függvényében hol szilárd, hol folyékony halmazállapotú. Amikor például „kívül” meleg van, a hőenergia a viaszszerű zárványok megolvasztásával elenyészik, így a burkolat a nagy tömegű falakhoz hasonlóan viselkedik. Hidegben ellenkező előjelű folyamat játszódik le: ilyenkor a fagyáskor felszabaduló hő a belső teret melegíti.
A német mérnökök kísérletei megmutatták, hogy az új anyag 6 milliméteres vastagságban már ugyanolyan hőelnyelésre – és hőkibocsátásra – képes, mint a 15 centiméteres téglafalak. A nanokapszulákba zárt paraffin olvadáspontja ráadásul 10 és 90 Celsius fok között tetszés szerint alakítható, így a vakolatot a gyártók mindig a felhasználás helyére jellemző klímához idomíthatják.
