Bizalmatlanul szemlélik a távközlés reprezentánsai az ágazat megreformálására hivatott Elektronikus Hírközlési Törvény (EHT) születését. A felemásra sikeredett liberalizáció óta kemény belharcoknak teret adó piac új szereplői egyszer már megégették magukat, így most is attól tartanak, hogy a készülő törvény nem segíti majd eléggé a versenyt a Matávval szemben. A korábbi monopolhelyzetű, nemzeti telefontársaságnál viszont annak a veszélyét emlegetik, hogy a törvényalkotók átesnek a ló túloldalára, és a következmények számbavétele nélkül lehetővé teszik a távközlési piac bevételeinek szétosztását.
RITMUSBAN. Bármi is szerepel majd a jövő januárban hatályba lépő új törvényben, Kovács Kálmán hírközlési és informatikai miniszter most legalább a ritmust elkapta. Miközben ugyanis éppen az utolsó simításokat végzi az alternatívbarát törvénynek szánt EHT tervezetén, az Európai Unió (EU) tagállamaiban júliusban lépnek hatályba a kemény szabályozói fellépésre módot adó előírások a saját piacukon erőfölénnyel rendelkező volt monopolhelyzetű, azaz úgynevezett inkumbens szolgáltatókkal szemben. E szabályozási változtatásoknak ugyan még egy évig aligha lehet közvetlen hatásuk a magyarországi piacra, de megjelenésük elősegítheti, hogy az országgyűlés olyan törvényt fogadjon el, amelyiket hazánk uniós csatlakozása után nem kell azonnal módosítani.
A szakértők mindenesetre már most figyelmeztetnek: Kovács Kálmán veszélyesen sokat vár az EHT-tól, s ennek megfelelően – elődeihez hasonlóan – talán túl sokat is ígér. Mintegy varázsütésre, egyszerre akarja átalakítani az ágazat felügyeletét ellátó intézményrendszert, megregulázni az inkumbens szolgáltatót, megoldani a piac működését és erősödését akadályozó problémákat. Ha ígéreteit sikerül valóra váltania, akkor a piaci szereplők közti vitákat minden eddiginél gyorsabban lehet majd lezárni, a Matáv pusztán erőből kevesebb borsot törhet az alternatív szolgáltatók orra alá, a mobiltelefon-társaságok kénytelenek lesznek kevesebbet kérni a vezetékes hálózatokból hozzájuk érkező hívások fogadásáért, a fogyasztók pedig – ha úgy akarják – szolgáltatójuktól, lakóhelyüktől függetlenül egész életükben megtarthatják telefonszámukat.
VÁLTOZÁSOK. A piaci szereplők és a távközlési liberalizációban érdekelt felhasználók persze már hallottak ehhez hasonló fogadkozásokat, a fenti változásokat már az előző kormány prominensei is kilátásba helyezték. Ennek ellenére a tavaly több mint 900 milliárd forintos árbevételt realizáló telekompiacon a Matáv árbevétele még mindig 590,6 milliárd forint volt. Piaci részesedése a hagyományos vezetékes telefóniában a Hírközlési Főfelügyelet (HiF) adatai szerint jelenleg is 79 százalékos, az üzleti kommunikációs piacon pedig – a néhány évvel ezelőttihez hasonlóan – mintegy 60 százalékos. Számos megfogalmazott terv pedig máig megvalósításra vár.
Az alternatív szolgáltatóknál úgy látják, a jelenlegi helyzetben a verseny hiánya a kisebb cégek felmorzsolódásához, tönkremeneteléhez vezet. Éppen ezért remélik, hogy az EU új hírközlési versenyszabályainak megjelenése, illetve az EHT megszületése lehetővé teszi majd a valódi verseny kialakulását. A Matávnál ezzel szemben nem értik, ellenlábasaik miért panaszkodnak folyamatosan a verseny hiányára, amely igenis beindult. Ennek a cég szakértői szerint az a legfontosabb bizonyítéka, hogy ma már több a mobiltelefon-előfizető, mint a vezetékes, továbbá a hangforgalom döntő részét is a mobiltelefon-szolgáltatók hálózataiban bonyolítják le. Nem elhanyagolható az sem, hogy a nemzetközi telefonforgalomban a Matáv 50 százalékot meghaladó részesedése mellett mások is szerephez jutnak. Az internetszolgáltatók száma meghaladja a százat, és közülük a Matáv tulajdonában csupán az egyik – igaz, meghatározó részesedéssel rendelkező – társaság van. Emellett a verseny létét igazolja az is, hogy az országos telefonszolgáltatónak az üzleti előfizetők megtartásáért és megszerzéséért egyaránt meg kell harcolnia a kisebb cégekkel.
KÉNYSZER. Mindez az alternatív szolgáltatókat nem nyugtatja meg igazán. Szathmári Géza, a GTS-Datanet Kft. vezérigazgatója, az Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesületének vezetője úgy véli: mivel hazánkban a verseny kialakulásáért és védelméért felelős szervezetek jogszabályi és jogköri korlátokkal küzdenek, az EU jogkeretének átvétele segítheti a valós verseny kialakulását. Bárányné Sülle Gabriella, a PanTel Rt. stratégiai és üzletpolitikai tanácsadója ugyanakkor illúziónak tartja, hogy az EHT megszületése, a jogszabályok változása, majd jövő januári, illetve – az EU-csatlakozással – májusi hatályba lépése önmagában elég lesz a piac problémáinak megoldásához. Mint mondja, a távközlést szabályozó, most hatályos törvényt két éve fogadták el, és azt mondták róla, hogy megfelel az európai elvárásoknak. Hamar kiderült azonban, hogy ez nem elég, a végrehajtási utasításoknak, a kiegészítő rendeleteknek is EU-konformaknak kell lenniük. Ráadásul az is kevés, ha a törvény előírja a költségalapú árak alkalmazását; gondoskodni kell arról is, hogy a piaci szereplők valóban ilyen árakat kalkuláljanak.
Bírálatok
Rossz kritikát kapott a Távközlési Érdekegyeztető Fórumtól (TÉF) az informatikai tárca EHT-tervezete. A szervezet szakértői úgy vélik, a hírközlési piac működésének szabályozására hivatott törvény gyakorlati működését megnehezíti, hogy miközben – kerettörvényként – egyes alapkérdéseket csak koncepcionálisan említ, másokat a szükségesnél aprólékosabban szabályoz. Az EHT javaslata alapján ugyanakkor nem várható, hogy a kialakuló új szabályozás a távközlési és informatikai szolgáltatások olcsóbbá válását eredményezi majd. A törvény ugyanis a jelenlegi korlátozott piaci verseny teljes kibontakozását nem preferálja. A TÉF szakértői megállapítják: az egyetemes – tehát piaci alapon meg nem térülő, ám a törvény alapján a kijelölt szolgáltatók által kötelezően biztosítandó – szolgáltatásokhoz szükséges beruházások finanszírozására hivatott Egyetemes Szolgáltatási Alap jelenleg üres, s feltöltésére az EHT nem szolgál megoldással. A piaci mozgásokba nyereségkorlátozó vagy közvetlen állami eszközökkel beavatkozó, a végfelhasználói árakba beleszóló szabályozást az elemzők nem tartják piackonformnak, illetve a liberalizációval összeegyeztethetőnek. Emellett észrevételeik között szerepel, hogy a jogszabály nem számol a piac összeomlása felé mutató, könnyen kialakuló folyamatokkal. Azt pedig, hogy az új ágazati törvény készítői kevés figyelmet szenteltek a fogyasztóknak, jelzi a panasztételi lehetőségek korlátozása. Magánszemély nem kezdeményezhet majd hatósági eljárást, így a megalakuló Nemzeti Hírközlési Hatóság egyedi panaszokkal nem foglalkozhat.
KINCSTÁRI OPTIMIZMUS. Készülnek a törvényi szabályozás átalakulására a hazai szakhatóságok is. Frischmann Gábor, a HiF elnöke a Figyelőnek kifejtette: az EU-ban júliusban hatályba lépő hírközlési versenyszabályok lényegesen keményebben ítélik majd meg a piaci szereplőket, s nagyobb mozgásteret engednek a szakmai felügyeletet ellátó szervezeteknek. Az egységes hatósági fellépés érdekében azonban a nemzeti szervezeteknek egymással és az illetékes brüsszeli bizottsággal egyaránt egyeztetniük kell tevékenységüket. Ezt a rendszert a most készülő EHT tervezete is átvette. Így parlamenti elfogadása után januárban már ez az EU-konform rendszer lép majd hatályba hazánkban is.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg jelenleg a Matáv és a kisebb telefontársaságok – például a Monortel – mint saját területükön jelentős piaci erővel bíró szolgáltatók egyforma elbírálás alá esnek, addig az új törvény alapján a hatóságok már különbséget tesznek majd köztük. Az ország csaknem egész területén komoly piaci erővel bíró Matávot előreláthatólag lényegesen több kötelezettség terheli majd, mint a korlátozott területen működő kisebb versenytársait. A szakértők szerint azonban a kincstári optimizmus ellenére még semmi sem dőlt el. A nemzetközi példák legalábbis azt mutatják, hogy a különféle szolgáltatói érdekcsoportok lobbija még csak most indul majd be igazán. Fel kell készülni a mobiltelefon-szolgáltatók „ellentámadásaira” is, mert számukra a vezetékesből mobil hálózatokba irányuló – úgynevezett fix-mobil – hívások díjainak a törvénytervezetben szereplő mérséklése jelentős bevételkiesést okozna.
Emellett várható, hogy az inkumbens Matáv megkísérli a saját érdekeihez igazítani az EHT tervezetét. A szakértők szerint elképzelhető, hogy a távközlési társaság tulajdonosai befektetői oldalról próbálják majd becserkészni, jobb belátásra bírni a magyar döntéshozókat. Az elmúlt években hazánkban mintegy 1100 milliárd forintot befektető DT a Matáv vezetékes üzletagának jövedelmezőségét alaposan megnyirbáló EHT elfogadása esetére könnyen kilátásba helyezheti piaci stratégiája újragondolását. Mindez persze távolról sem azt jelentené, hogy a német távközlési óriás felszámolja magyarországi érdekeltségeit. Ilyen kivonulásra, piacfeladásra még nem volt példa Európában. Az azonban előfordulhat, hogy a DT néhány év múlva vezetékes üzletága számára új gazdát keres majd, míg nyereséges vállalkozásait végleg beolvasztja nemzetközi cégstruktúrájába.
