Novoszibirszk repülőterén szombaton reggel az álarcos kommandó parancsnoka elkiáltotta magát: „Le a fegyverekkel, vagy lövünk!” Ez a néhány szó alighanem új fejezetet nyitott a belső orosz hatalmi harcok történetében, és egyben a potenciális külföldi beruházók szemében lerontja az orosz invesztíciós klímát. A magánrepülőgép ajtajában ugyanis az ország leggazdagabb embere, a Yukos olajtársaság ura, Mihail Hodorkovszkij jelent meg. (Arról, hogy voltak-e a gépen fegyverek, szó sem esett többé.) Vasárnap az olajoligarchát Moszkvába szállították és letartóztatták. A vád csalás, törvénytelen privatizációs manőverek és adóelkerülés.
A Putyin-rezsim július óta folytatja már offenzíváját a Yukos ellen. Akkor Platon Lebegyev, az egyik nagyrészvényes került börtönbe egy hat évvel korábbi – tehát még a Jelcin-korszakban végrehajtott – privatizációs visszaélés vádjával. Hodorkovszkij azonban tovább tört előre, a tőle megszokott agresszivitással. Október elején 3 milliárd dollárért megvette a rivális Szibnyeft olajcég részvényeit. A Yukos ezzel a világ olajvállalatainak rangsorában a negyedik helyre emelkedett. Főnöke pedig 8 milliárd dolláros magánvagyonával a Forbes-magazinnak a világ gazdagjait rangsoroló listáján a 26. helyen áll. Alig két hete az Exxon-Mobil és a Chevron-Texas közölte, hogy részesedést kíván vásárolni a Yukosban. Egy ilyen megállapodás megnyitná a Yukos előtt a világpiacot, Hodorkovszkijt pedig támadhatatlanná tenné.
A MEGSZEGETT ALKU. Az erről szóló tárgyalások közepette hangzott el tehát a „Le a fegyverekkel, vagy lövünk!” kiáltás. Már az időzítés összefüggései is sejtetni engedték, hogy politikai indítékok húzódnak meg a Hodorkovszkij elleni offenzíva mögött. Amikor Putyin átvette Jelcintől az államfői tisztséget, kötöttek egy sajátos megállapodást. Ennek értelmében Putyin büntetlenséget ígért a Jelcin családot körülvevő oligarcháknak, akik a több mint gyanús privatizációs roham idején milliárdos vagyonokat szereztek. A megállapodás feltétele az volt, hogy az oligarchák ne folytassanak politikai tevékenységet, az óriási gazdasági hatalom birtokában ne nyújtsák a kezüket a politikai hatalom felé. Így került sor arra, hogy Borisz Berezovszkij, aki a Jelcin család „belső titkos tanácsadójának” számított, kénytelen volt külföldre menekülni (jelenleg Londonban él). Megmagyarázhatatlan módon az egyetlen kivétel az ugyancsak Jelcin legbelsőbb köréhez tartozó Anatolij Csubajsz, aki mindmáig az orosz áramszolgáltató monopólium (UES) elnöke. Mi több, ő volt Jelcin privatizációs minisztere, ily módon szerepe volt abban, hogy Oroszország természeti kincseinek egy része Hodorkovszkijhoz hasonló módon agresszív üzletemberek csoportjának a kezére jutott. Csubajsz pozíciója pillanatnyilag még biztosnak látszik.
Visszatérve Hodorkovszkijra, ő tényleg megszegte a Jelcin-Putyin megállapodás politizálási tilalmát. Nem csinált titkot abból, hogy Putyin liberális ellenzékét, mindenekelőtt a Jabloko pártot, valamint a Jobboldali Erők Unióját (SPS) támogatja. Éppen néhány héttel ezelőtt, szeptemberben megvette a Moszkovszkije Novosztyi című lapot, s főszerkesztőjévé az orosz sajtó egyik legnevesebb tényfeltáró újságíróját nevezte ki, aki köztudottan a liberális ellenzék kiemelkedő képviselője volt az orosz médiavilágban.
VÁLASZTÁSI KÉSZÜLŐDÉS. Érthető, hogy mindez szálka volt Putyin szemében, különösképpen két hónappal a decemberi parlamenti választások és a jövő márciusban esedékes elnökválasztás előtt. Putyin jövője szempontjából ez az „igazság pillanata”. Ezért az elnök annyira óvatos, hogy múlt héten az orosz közigazgatási reform bevezetését februárig elhalasztották, hogy ez a márciusi elnökválasztás előtt erősítse Putyin politikai vonzerejét.
Ezek után a nemzetközi politikai üzleti világban joggal alakult ki az a vélemény, hogy politikai okok és személyesen Putyin önvédelmi reflexei diktálták a Yukos vezére elleni hadjáratot. Csubajsz célzott is erre, élvén a gyanúperrel, hogy előbb-utóbb sor kerülhet a hajdan Jelcinhez közelálló és a még működőképes oligarchákra – azaz rá is. A Yukos botrány legújabb fejleménye láttán Csubajsz azt mondotta: „A bűnüldöző szervek legutóbbi akciói megrontották az orosz társadalom atmoszféráját. Azt hiszem, ezeknek a rendkívül veszélyes fejleményeknek csak Putyin elnök világos és félre nem érthető állásfoglalása vethet véget.” Elképzelhető, hogy ennek hallatán a fegyelmezett Putyin arcán halvány mosoly futott végig.
