Vasárnapra virradóra óriási robbanás rázta meg a világ legnagyobb olajexportőr államának, Szaúd-Arábiának a fővárosát, Rijádot. A terrorakció a város nyugati részének egyik lakótelepe ellen irányult. A támadás annyiban „üzenet” volt, hogy ez a telep viszonylag közel volt a sokkal magasabb védőfallal övezett diplomáciai negyedhez. Annak lakóit (különösen az amerikaiakat) éppen szombatra virradóra figyelmeztette Washington, hogy a legnagyobb muzulmán ünnep, a ramadán napjaiban maradjanak a falakon belül. Az amerikai követséget ideiglenesen bezárták, miként a félsziget keleti partján lévő amerikai konzulátusokat is.
INGADOZÓ POZÍCIÓK. Az egész helyzet azt sugallta, hogy Washingtonban érzékelik: pozícióik vészesen ingadoznak abban az országban, amely egészen a közelmúltig a legbiztosabbnak hitt amerikai támaszpont volt az arab világban és az egész közép-keleti régióban. A szaúdiak gazdaságilag és katonailag egyedül az amerikaiaktól függtek. Az olajra támaszkodó monokultúrájuk óriási gazdagságot hozott számukra, de ez a világ legfeudálisabb, abszolút hatalmú dinasztiáját táplálta, e dinasztia tagjai monopolizálták lényegében az összes kormányzati pozíciót.
A dinasztia az iszlám szunnita ágának legpuritánabb szektáját, a vahabitákat képviselte, és az iszlám szent helyeinek őrzője volt. Az évtizedek múltával ebben a látszólag teljesen merev struktúrában is megindult egy torz társadalmi fejlődés. Kialakult egy kezdetleges középosztály, a dinasztia peremén pedig megjelentek a lázadók. Ezeket a rétegeket egyre jobban irritálta az amerikaiak ötven éve tartó katonai jelenléte és az ország egyoldalú függése.
Különösen érezhetővé vált ez Bush, a jelenlegi elnök apjának hivatali idejében kirobbant első Irak elleni háború során. Akkor az ország a Kuvaitot lerohanó iraki csapatok ellen indított háború elsőrendű támaszpontja lett.
Az első iraki háború és a nagyszabású katonai megszállás reakciója volt az al-Kaida terrorista szervezet létrehozása. Oszama bin Laden, a mai elsőszámú közellenség a dinasztia egyik mellékágának tagja, és a 2001. szeptemberi, New York és Washington elleni terrortámadás tizenkilenc közvetlen résztvevője közül tizenöt szaúdi állampolgár volt. Így keletkezett az az abszurd helyzet, hogy az amerikaiak létfontosságú támaszpontja egyúttal az Amerika-ellenes terror ütőképes központjává vált. Ez a terror azonban nemcsak az amerikaiak ellen irányult, hanem a dinasztia ellen is. A vezető pozíciókat monopolizáló királyi rokonok fényűző életmódjával szemben éppen a vahabita hagyományok bázisán erősödött meg a militáns iszlám. Hívei a világ egyik legkonzervatívabb országát még hagyományosabbá és konzervatívabbá akarták tenni. Azt követelték, hogy szakítson meg minden lényeges kapcsolatot a Nyugattal.
Amikor a szeptemberi terrortámadás után a Bush-kormány a terrorizmus elleni harcot államok elleni háborúk sorozatává változtatta, Irak megtámadása után már a szaúdi dinasztia is arra kényszerült, hogy megtagadja Washingtontól a támaszpont létesítésének jogát. Az amerikaiak erre azzal válaszoltak, hogy csaknem teljes haderejüket kivonták az országból. Egyben azt tanácsolták a dinasztiának, hogy rendezzen (a szaúdi történelemben először) helyi törvényhatósági választásokat. Az általános választásokról ugyan szó sem volt, az említett lépések sorozatát mégis úgy tekintették, mint törekvést a radikális iszlám és elsősorban az al-Kaida hatásának semlegesítésére. Mindez nem használt. Ez év májusában öngyilkos bombamerényletek egész sora öntötte el a fővárost, amelyeknek 35 halottjuk volt.
HALLGATÓLAGOS TÁMAGATÁS? A most, szombatról vasárnapra virradó éjszakán elkövetett újabb robbantás szorosan összefüggött a májusi sorozattal, de annál lényegesen „hatásosabb” volt. Több tucat halottat és mintegy 120 sebesültet követelt. Az elkövetés módja a szakértők szerint arra utal, hogy a főbűnösnek tekintett al-Kaida terrorszervezet ezúttal szövetségesekre lelt. A BBC tudósítója szerint a támadás végrehajtásának stílusa azt jelzi, hogy a szaúdi belügyminisztérium vezető tisztviselői (akiknek hivatali feladatuk lenne az al-Kaida megtörése és a dinasztia védelme) valójában rokonszenveznek bin Laden szervezetével.
Amerikában most arról vitáznak, hogy az iraki invázió nem sodorhatja-e az Egyesült Államokat egy „második Vietnam” csapdájába. A hétvégi robbanások figyelmeztetnek: lehet, hogy az Irak elleni háborúért Washingtonnak az irakinál lényegesen fontosabb szaúd-arábiai befolyás összeomlásával kell számolnia.
