 |
Tarka a paletta a felső vezetőket leggyakrabban sújtó kórokat illetően az Európai Unióban, a gyomorfe-kélytől kezdve az alvászavaron keresztül egészen az impotenciáig. Az évek óta pangó német gazdaság rengeteg fejfájást okoz vállalko-zóknak és politikusoknak egyaránt. Az iparosodott XIX. századtól egészen a második világháború utáni újjáépítési korszakig azt mondták az orvosok, hogy a megbetegedés a szegények pihenése. Nap-jainkra a döntéshozók, a cégvezetők és az irányító menedzs-ment kényszerű lazítási módja lett a kórházba kerülés. A szív- és érrendszeri zavarok, a migrén, a depresszióra való hajlam, az alkoholba, ritkábban a drogokba való menekülés – mind összefügg a stresszes életmóddal. „Miközben divat az egészség, sokan többet adnak a látszatra, mint a valódi fittségre” – fogalmaz Ari Moll berlini belgyógyász, akinek magánpraxisában egymásnak adják a kilincset a lestrapált menedzserek.
TITKOLT BAJOK. Érdekes megfigyelni, hogy míg az EU legnépesebb államában, de az Egyesült Államokban is tömegkórnak számít az elhízás, a topmenedzserek között a sportos, snájdig urak, a testükkel látszólag jó barátságban lévő, csinos, ápolt, jó alakú hölgyek dominálnak, legyen szó akár a harmincas, akár az ötvenes korosztályról. Ám sokszor csak a klinikán derül rá fény, hogy az „ideális” testalkat mögött gyomorfekély, elfojtott depresszió, étvágytalanság, alvászavar, szexuális probléma, vagy rákos megbetegedés bújik meg. S minél felelősségteljesebb pozíciót tölt be valaki, annál nagyobb titok övezi valós egészségi állapotát.
Németországban 4-5 millióra teszik az alkoholisták számát, s egyes orvosok szerint nem egy konszernt irányít olyan személy, aki – hála profi munkatársainak – akár napi egy liter gint, konyakot vagy whiskyt is elkortyolgat, anélkül, hogy ezt cége megsínylené. „Amíg valaki sofőrrel közlekedik, és szerződést csak józanon, jogtanácsosa jelenlétében firkant alá, nincs gond. Hacsak nem viselkedik az illető botrányosan, a társadalom még a túlzott szeszfogyasztást is tolerálja” – mondja a belgyógyász. Egy óriás szivarral pöffeszkedő sztármenedzser láttán sem kezdenek az emberek a tüdőrák veszélyeiről szónokolni. Pedig Németországban évente 40 ezer áldozata van az alkoholnak, s mintegy 100 ezer a dohányzásnak. Az évi mintegy 350 ezer rákos megbetegedés 200 ezer halálos áldozata közt szép számmal akadnak 40-50 esztendős, mindkét nembeli menedzserek is. A rák és a szívinfarktus „demokratikus” betegségek.
A sikerorientált menedzserek pszichoszomatikus panaszai gyakorta deréktól lefelé jelentkeznek. Ennek társadalmi megítélése azonban korántsem olyan tragikus, mint a „komolyabb” kóroké. Időszerű maradt, amit Susan Sontag majdnem két évtizede vetett papírra A betegség mint metafora című kötetében: míg egyes rendellenességekre – mint akkoriban a tbc, manapság pedig az AIDS vagy a SARS-járvány – félelemmel vegyes melankóliával gondolnak a polgárok, az impotencia és a szexuális zavarok legfeljebb mosolygós sajnálatot szülnek.
| Szívzűrök |
|
Németországban a lakosság egy-harmada szenved valamilyen aller-giás megbetege-désben. A 27-28 millió érintett között rengeteg felelős munkakörben dolgozó személy is akad. A legtipikusabb a felnőttek 17 százalékát kínzó szénanátha és az 5 százalékos előfordulási rátájú asztma. Noha a szakemberek 20 ezerre be-csülik az allergiát okozó külön-böző vegyületek számát, a leggyakoribb kórforrások 400 féle anyagra vezethetők vissza, s az orvoshoz fordulók 70 százalé-ka eredményesen kezelhető. Szív- és érrendszeri betegségek következtében 2003 első félévé-ben világszerte már mintegy 25 millió ember veszítette életét. Németországban évente több mint 800 ezer áldozatot szednek az ilyen panaszok, s az elhunytak 55 százaléka nő. A szakemberek szerint az évente regisztrált 70-75 ezer németországi szívin-farktusból 10-12 ezer vezethető vissza munkahelyi stresszre. |
|
„Az egész karrierre rányomja bélyegét a teljesítménykényszer, és mind több férfi a hálószobában dobja be a törölközőt” – meséli egy szexuálpszichológus. „Ha egy férfi több évtizedes házasság után nem kívánja a feleségét, azt nem éli meg olyan tragikusan, mintha már a titkárnőjével, szeretőjével sem érzi jól magát az ágyban” – teszi hozzá.
PÁRATLANOK. Sokszor a Viagra és a műtéti beavatkozás sem hozza meg a kívánt eredményt. A női vezetőkben a sikeres asszonyoktól való félelem, a férfi dominanciájának megkérdő-jelezése okozhat zavarokat. „A férfi menedzsereknek a puszta dicsekvés, a golf- vagy tenisz-sikerek, a gyors autó, a luxuslakás gyakorta fontosabb, mint az ágybeli diadal, amelyet az emancipált nyugati dámák már nem röstellnek” – véli egy német lélekbúvár. A 40-es, jól kereső, tapasztalt vezetőnők örömmel tombolnák ki fölös szexuális energiáikat, de nehéz megfelelő partnerre akadniuk. A klimaxon túli, még mindig vonzó topmenedzser nők sokszor akaratukon kívül megközelít-hetetlenséget sugároznak, és csak a legmerészebbek bátorkodnak igényüknek, stílusuknak megfelelő, akár fiatalabb párt választani hosszabb-rövidebb időre.
