Ami az ágazat jövőjét…
…pozitívan befolyásolhatja:
•A gyors gazdasági növekedés fennmaradása, mert ez együtt jár a lakosság fogyasztás bővülésével
…negatívan befolyásolhatja:
•Ha a kis- és középvállalkozók nem tudják korszerűsíteni az üzleteiket – mert például nem kapnak bankhitelt -, s így a kiszolgálás színvonalában és költséghatékonyságban is lemaradnak, s esetleg bezárásra kényszerülnek
A napi 10 millió vásárlót kiszolgáló kiskereskedelmi hálózat az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül. Az üzletek száma szaporodott, s az új egységek többsége a korszerű európai normáknak is megfelel. A kiskereskedelem technikai színvonala sokat javult, ennek eredményeként gyorsult és biztonságossá vált a kiszolgálás. Ugyanakkor világosan kirajzolódik az a tendencia is, hogy az önálló egyéni vállalkozások csak egységben, s a célnak megfelelően társulva tudják felvenni a versenyt a tőkeerős nemzetközi multikkal.
A tavalyi 5394 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalom folyó áron közel 12 százalékkal, változatlan áron számítva pedig 5,4 százalékkal haladta meg az előző évit. A reálértékű növekedés 2000-ben csupán 2 százalékot tett ki. Akkor a mennyiségi növekedés húzóerejét – a gépjárművek értékesítésén túlmenően – a bútorok és műszaki cikkek adták, tavaly viszont az élelmiszerek és a ruházati cikkek eladása is átlag felett emelkedett. A gépjármű- és üzemanyag-forgalom nélküli 4,3 százalékos bővülés jócskán felülmúlta az Európai Unió 15 tagországában mért 2,2 százalékos, illetve az eurózónában regisztrált 1,3 százalékos növekedést.
A kereskedelemben az év végén az egy esztendővel korábbinál 6 ezerrel több, összesen 198,1 ezer vállalkozás működött, amelyből 101,3 ezer egyéni vállalkozás volt. Az ágazat – a kialakult nemzetközi trendeknek megfelelően – három nagy csoportra tagozódik: multinacionális üzletláncokra, hazai üzletláncokra és független kiskereskedőkre. A hagyományos szereposztás (kiskereskedelem, nagykereskedelem) jelentősen átalakult, a cégek tevékenységében ma már a teljes vertikum megtalálható – az ipari termeléstől, termeltetéstől kezdve a külkereskedelmen át a közvetlen értékesítésig.
A szektorban működő egyéni vállalkozások döntő részben a kiskereskedelemben találhatók, ahol a legélesebb verseny is tapasztalható. A napi fogyasztási cikkek értékesítése még ma is jelentős részben az egyéni üzletekben történik. Az év végén 160,5 ezer kiskereskedelmi üzlet működött. A mintegy 4 ezres bővülés valamennyi régióra jellemző volt, de a legnagyobb mértékű emelkedés Budapestre, illetve a nagyobb városokra koncentrálódott.
A hazai kiskereskedelmi üzlethálózat regionális elhelyezkedése jelentős részben városcentrikus, a 10 ezer lakosra jutó üzletszám az országos átlagot a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli régióban lényegesen meghaladja (189, illetve 177), ugyanakkor az észak-magyarországi (140) és az észak-alföldi (155) területeken nagy az elmaradás.
Ma már több mint 50 bevásárlóközpont működik az országban, melyek zömmel az elmúlt 5 évben épültek. Ezen objektumok megjelenése, dinamikus terjeszkedése és legfőképp a vásárlók körében elfogadottá válása nagymértékben átalakította a kereskedelem szerkezetét. E centrumok ma már az összes kiskereskedelmi forgalom közel egynegyedét bonyolítják, s mintegy 40 ezer embernek adnak munkát. A fővárosban tavaly 7, vidéken 12 bevásárlóközpont épült, összesen mintegy 260 ezer négyzetméter alapterülettel. A beruházások értéke megközelítette a 100 milliárd forintot. A fejlesztési trendeket tekintve megállapítható, hogy az építési lendület tovább folytatódik; a befektetők közül kiemelendő a Plaza Centers-csoport, amely eddig a legtöbb bevásárlóközpontot építette.
A hazai napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmében meghatározó szerepet játszanak a nagyméretű kereskedelmi egységek, az úgynevezett hipermarketek is, amelyek ma már a napi fogyasztási cikkek forgalmának 17 százalékát adják. Ugyanakkor a kiskereskedelmi üzlethálózat látványos fejlődését a hazai vállalkozások is elősegítették. A kereskedelmi szerkezet változásában számottevő elmozdulást jelent a kis- és középvállalkozásokat tömörítő hazai beszerzési társulások, a CBA és a CO-OP Hungary Rt. fejlődése, amelyek az 50 legnagyobb napicikk-kereskedelmi üzletlánc között a 2. és 3. helyet foglalják el. Sikerül bizonyítja, hogy az önállóan versenyképtelen kereskedelmi kisvállalkozások együttműködve képesek a multinacionális üzletláncokkal versenyezni, s talpon maradni. Biztatónak tekinthető az is, hogy e társulások megkezdték az üzleti kapcsolataik kiépítését a határon túli szervezetekkel és vállalkozásokkal, ami – a közvetlen üzleti lehetőségeken túl – az uniós követelmények és lehetőségek megismerését is segíti.
Nagy- és kiskereskedők toplistája, 2001 (millió forint)
Rang- sor |
A gazdálkodó neve | Nettó árbevétel |
Rank | Name of company | Net revenue |
1. | Panrusgáz Magyar–Orosz Gázipari Rt. | 332 917 |
2. | Metro Holding Hungary Kereskedelmi Kft.* | 221 287 |
3. | Tesco-Global Áruházak Rt. | 195 772 |
4. | Hungarotabak-Tobaccoland Dohányértékesítő Rt. | 116 869 |
5. | Spar Magyarország Kereskedelmi Kft. | 94 832 |
6. | Hungaropharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. | 93 130 |
7. | Plus Élelmiszer Diszkont Kft.* | 88 864 |
8. | Phoenix Pharma Gyógyszerkereskedelmi Rt. | 87 247 |
9. | Csemege-Match Kereskedelmi Rt.* | 80 725 |
10. | Magyar Dohányforgalmazó Rt. | 74 792 |
11. | Procter & Gamble Hungary Kkt. | 57 885 |
12. | Auchan Magyarország Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. | 56 157 |
13. | Kite Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Rt. | 53 486 |
14. | Nutricia Kereskedőház Rt. | 51 190 |
15. | Agrograin Kereskedelmi Rt.* | 49 870 |
16. | IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt. | 45 501 |
17. | Interfruct Nemzetközi Élelmiszer Kereskedelmi Kft. | 43 995 |
18. | Vimpex Kereskedelmi és Vendéglátó Kft. | 40 738 |
19. | Medimpex Gyógyszer-Nagykereskedelmi Rt.* | 39 867 |
20. | Humantrade Gyógyszernagykereskedelmi Kft. | 33 951 |
* Konszolidált adatok – Consolidated data |