Az amerikai hírtelevízió stábja, amelyet beengedtek a helyszínre, arról számolt be, hogy az egyik háromemeletes betonépület tetején két lyuk tátongott, a felső két emelet beomlott, és a terepet mintegy 150 méteres sugarú körben elborította a törmelék. Ezt a helyet az amerikaiak a 1986-os légicsapás idején is bombázták.
Az épületről líbiai kormányforrások közölték, hogy a vezetői palotaegyüttes vendégháza volt, amelyben Kadhafi magas rangú meghívottjait várakoztatták, mielőtt a vezető maga is fogadta őket az onnan mintegy 50 méterre felállított beduin sátrában. Az utóbbi napokban az épületben megfordult Oroszország, Kína és India Líbiában akkreditált nagykövete is. Egyelőre nem tudni azonban hogy Moammer kadhafi hol tartózkodik.
Az Egyesült Államok azonban visszautasította, hogy Kadhafi otthonát, vagy akár magát Kadhafit céloznák a támadások. “Garantálom, hogy nincs a célpont-listánkon. Nem vettük célba az otthonát sem” – reagált Bill Gortney altábornok, a Pentagon szóvivője. Mint mondta, nem tudnak arról, hogy a szombaton kezdődött harcoknak lennének civil áldozatai.
Ezzel egybecsengő véleményt fogalmazott meg a francia kormányszóvivő. Nincs tudomásunk arról, hogy civilek is áldozatu estek-e a légitámadásnak – mondta hétfőn Francois Baroin a Reuters értesülése szerint.
Újabb brit gépek Líbia felett
Hétfő hajnalban ismét bekapcsolódott a líbiai hadműveletekbe a brit királyi haditengerészet, a légierő pedig évtizedek óta a leghosszabb távú bevetéseket hajtotta végre. A brit védelmi minisztérium közölte, hogy a haditengerészet egyik Trafalgar osztályú, nukleáris meghajtású tengeralattjárója újból Tomahawk robotrepülőgépeket indított líbiai katonai célpontok felé.
John Lorimer vezérőrnagy, a brit vezérkar stratégiai kommunikációs igazgatója a BBC-nek elmondta, hogy a légierő földi célpontok támadására alkalmas Tornado GR4-es vadászbombázói dél- és kelet-angliai támaszpontokról felszállva hajtottak végre bevetéseket, és valamennyi gép biztonságban visszatért bázisára.
Lorimer szerint egy-egy ilyen bevetés repülési távolsága összesen 4800 kilométer. A brit királyi légierő bombázói a Falkland-szigetekért 1982-ben Argentínával megvívott háború óta nem vettek részt ilyen nagy távolságú bevetéseken.
“Sikeres” a szövetségesek akciója
Liam Fox brit védelmi miniszter vasárnap este a BBC-nek azt mondta, hogy “az első jelek szerint nagyon sikeres” a szövetségesek líbiai fellépése. Arra a kérdésre, hogy mennyi ideig tarthat a katonai beavatkozás, Fox azt mondta: reményei szerint “amilyen gyorsan csak lehet, befejeződnek” a hadműveletek. Ez azonban függ attól is, hogy Moammer Kadhafi líbiai vezető “milyen gyorsan ismeri fel, hogy vége a játszmának” – tette hozzá.
Szórványos robbanások és heves gépfegyverdörgés hallatszott az északkelet-líbiai Bengázi város központjából vasárnap késő este, helyi idő szerint 22 óra körül legalább negyven percen keresztül – közölték helyi lakosok. A líbiai kormány néhány órával korábban bejelentette, hogy este 20 órától azonnali tűzszünetet léptet életbe, a kormányerők nem támadják tovább a lázadókat.
Bengázi lakosai attól félnek, hogy a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők egyes tagjai beszivárogtak a városba, jóllehet a kormánycsapatok túlnyomó többsége menekülőre fogta a dolgot, miután a nyugati koalíció bombázta állásaikat a város közelében.
Nyolcezer halottja van a Kadhafi elleni lázadásnak
Abdel-Háfiz Goka, a lázadókat képviselő, Bengáziban székelő líbiai nemzeti tanács szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra hírtelevíziónak adott nyilatkozatában közölte, hogy több mint nyolcezer olyan líbiai vesztette életét, aki csatlakozott a Kadhafi ellen február elején kirobbant felkeléshez. Több ezer lázadó sebesült meg abban a “valódi háborúban”, amelyet a kormányerők vívnak a “líbiai nép ellen”.
Goka hozzáfűzte, hogy a Biztonsági Tanács azonnali tűzszünetet követelő határozatai és a nyugati légicsapások dacára a kormányerők folytatják az öldöklést, s jelenleg is támadják Zenten és Miszráta városokat. Arab hírtelevízióknak helyi lakosok megerősítették, hogy Kadhafi csapatai Miszráta belvárosában harcolnak.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár azt reméli, hogy a líbiai vezetés betartja a tűzszünetre tett ígéretét.
Eltűnt újabb három újságíró
Eközben nyoma veszett három nyugati újságírónak Líbiában. Az AFP francia hírügynökség két különtudósítója – Dave Clark újságíró és Roberto Schmidt fotós – szombat reggel óta nem adott életjelt magáról. Pénteken elküldött szolgálati üzenetük szerint a párizsi központból kiküldött Clark és a kenyai Nairobiból “átvezényelt” Schmidt azt tervezte, hogy a kelet-líbiai Tobruk 30 kilométeres körzetében dolgozik másnap, lázadókkal és menekültekkel készít interjúkat, illetve felvételeket. Ez, az Egyiptomhoz közel fekvő terület túlnyomórészt a lázadók ellenőrzése alatt áll, de az utóbbi napokban a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erők megvetették itt is lábukat.
Az AFP két újságírójával tartott Joe Raedle, a Getty Images nevű nemzetközi fotóügynökség amerikai munkatársa is, s róla sem tudni semmit péntek este óta.
