Az MSZP és a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP) arra szólította fel a főpolgármestert, hogy vasárnap, a Holokauszt Nemzetközi Emléknapján – a római Colosseum elsötétülésével egy időben – kapcsoltassa le a Parlament és a Hősök tere díszkivilágítását.
Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője és Schmuck Andor jegyzi azt Tarlós Istvánnak írt nyílt levelet, amely szerint Budapest a díszkivilágítás kikapcsolásával adhatja tudtára országnak-világnak, hogy “Magyarország is megálljt kiállt, s nem ad teret az aggasztóan terjedő antiszemitizmusnak és a szélsőjobboldali eszméknek”.
Emlékeztettek arra, hogy január 27-én lekapcsolják a világ egyik legismertebb műemléke, a Colosseum világítását. Mint írták, Róma városa és a Római Zsidó Közösség így kíván tiltakozni a Jobbik antiszemita tettei és kijelentései ellen. Utaltak arra is, hogy Gianni Alemanno, Róma főpolgármestere, akit az egykori jobboldali Nemzeti Szövetség színeiben 2008-ban választottak meg, arra szólította fel az európai fővárosokat és civilszervezeteket, csatlakozzanak az akcióhoz.
Mint írtuk, Riccardo Pacifici, a Római Zsidó Közösség elnöke kijelentette: “ma egy európai ország az antiszemitizmus rémálmában él, a múltba, a harmincas évekbe való visszaugrással. Mi olasz és európai polgárok ezt nem tűrhetjük… Azt tudni, hogy Magyarországon barna ingben mennek a parlamentbe, az utcán masíroznak és egyedül arra gondolnak, hogy zsidókat vagy izraelieket listázzanak, merénylet az évtizedek alatt újraépített értékek ellen és elborzaszt bennünket. De nem maradunk közömbösek. A közömbösség az intolerancia szövetségese”.
Tarlós: felesleges
A főpolgármester nem ért egyet a levélírókkal. Szerint Budapestnek ma inkább nyugalomra van szüksége, “semmint állandó feszültségkeltésre vagy mások örökös utánzására, még a formális gesztusok módjában is”. Mint írta, “nem adtunk okot arra, hogy naponta bizonygassuk, mivel nem értünk egyet”. A városvezető feleslegesnek nevezte a látványos, de a tartalom szempontjából semmitmondó elsötétítéseket. Hozzátette: nem ilyeneken múlik sem az értékrend, sem az emberi érzések.
Az Országgyűlés Hivatalától azt a tájákoztatást kaptuk, hogy hozzájuk nem érkezett megkeresés ez ügyben, de a parlamenti díszkivilágítás üzemeltetése nem is az ő hatáskörük. Arról a főváros és az ELMÜ közös cége, a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. (BDK Kft.) gondoskodik.
Jobbiktól a siratófal világítását is lekapcsolhatják
„Akár a párizsi Eiffel-torony, a washingtoni Fehér Ház vagy a jeruzsálemi siratófal fényeit is lekapcsolhatják, a Jobbik akkor is a kiszolgáltatott magyar emberek érdekeit fogja védeni politikájában” – reagált a Jobbik a római akcióra. Az MSZP-től pedig azt kérik, hogy „számoljanak el a lopott közvagyonnal, távozzanak a fővárosi közéletből, de előtte az utolsó kapcsolja le a villanyt a Jókai utcai székházukban”.
Mint írtuk, a volt Jobbikos képviselő Lenhardt Balázs „A holokauszt-iparnak mindig jut pénz?” címmel írt nemrég kérdést az emberierőforrás-miniszternek, amelyben azt kifogásolja, hogy a kormány 50 százalékkal emeli a túlélők járandóságát. Balog Zoltán visszautasította az általa politikai hangulatkeltésnek, uszításnak értékelt levelet.
Az emléknap
Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben január 27-ét a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította. 1945-ben ezen a napon szabadult fel Auschwitz-Birkenau, a legnagyobb és leghírhedtebb náci haláltábor.
Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozta, hogy a tagállamok kötelessége megemlékezni a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozatról, és oktatási programokat indítani annak elősegítésére, hogy az ehhez hasonló népirtás többé ne ismétlődhessék meg. A határozat emellett elutasította a holokauszttagadást, és általánosságban is elítélte a vallási vagy etnikai diszkriminációt és erőszakot.
A Páva utcai Holokauszt Emlékközpont vasárnap 10 órától szervez programot az emléknap alkalmából. A látogatók egész nap díjmentesen látogathatják a központot, ahol több részletben levetítik a KL-Auschwitz című dokumentumfilmet. Bárány László filmje az egyik legalaposabb alkotás a haláltábor történetéről és működéséről, fókuszában a magyar transzportokkal, számos eredeti szemtanú megszólaltatásával. A dokumentumfilm egyes részei 22 percesek. A vetítések előtt az érdeklődők megnézhetik a „Rosenberg Dani” című videoklipet is.
