„Ha követjük a szemet szemért, fogat fogért elvet, mindannyian megvakulunk, megnyomorodunk. A 20. századnak éppen ez volt a legnagyobb tanulsága” – mondta a házelnök, aki II. János Pál pápát idézve azt mondta, „az igazság szabaddá tesz”. A mai magyarok, az egykori legyőzöttek unokái, dédunokái vannak már annyira szabadok, hogy elismerik az egykor kitelepített német honfitársaik igazságát, és bocsánatot kérnek tőlük – tette hozzá.
Kövér László közölte: a magyarok hisznek abban, hogy az emberek erőszakos megfosztása szülőföldjüktől, gyökereiktől emberiség elleni bűncselekmény, amely erkölcsi elégtételt követel. Hisznek abban, hogy a közös Európa, amely a közös érdekeken túl, a valódi béke, a kiengesztelődés jegyében született meg, nem feledi a történteket, és egy nap minden állam törli jogszabályai közül a kollektív bűnösség elvén alapuló, súlyosan kirekesztő dekrétumokat, amelyek eredményeként emberek tömegeit űzték el otthonukból. Hisznek abban, hogy Európában minden közösség szabadon használhatja nyelvét és jelképeit, szabadon kifejezheti összetartozását, s utódaikban is megőrizheti önazonosságát.
„Hiszünk abban, hogy eljön az idő, amikor ezt nemcsak valamiféle nemzetközi nyomásnak engedve fogják nekik megengedni, hanem a méltányosság jegyében is: abból a meggyőződésből kiindulva, hogy mi, Európa nemzetei, összetartozunk, akiket immár nemcsak nagyszüleink, dédszüleink áldozata, de unokáink, dédunokáink jövője is összeköt” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.
A Bundestag elnöke a barátsági szerződést idézte, amelyet 1992-ben a két állam kötött, és hozzátette: magyarok és németek ezeréves európai történelemmel rendelkeznek. A német megosztottság megszüntetése és az európai egység érdekében tett magyar szerepvállalásra emlékeztetve azt mondta, ez a lépés minden polgáruk lelkében gyökeret vert. Kiemelte: egy népet sem szabad diszkriminálni, embereket nem szabad megkülönböztetni etnikai vagy vallási alapon. Ahol megfosztanak egy kisebbséget jogaitól, előfordulhat, hogy megtörténik a többséggel is.
Norbert Lammert aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmány tervezett módosításával kapcsolatban. Azt mondta: egy demokrácia érettségi foka nem a többség döntésein múlik, hanem azon, hogyan bánik a kisebbségekkel, és ez nem csak az etnikai, vallási kisebbségekre vonatkozik. A kisebbségek jogait a többségnek nem szabad megkérdőjelezni, tiszteletben kell azt tartani – fejtette ki. Kitért arra: Magyarország jelenkori története azt mutatja, hogy nagyon jelentős gesztusok történtek a megbékélés érdekében, amit Kelet- és Közép Európában sehol nem sikerült úgy megvalósítani, mint itt.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere rámutatott: a kormány ismeri a sebek mélységét, és elkötelezett a trauma enyhítésében, ebben segít ez az emléknap, és ezt támasztja alá a magyarországi nemzetiségi politika is. A bocsánatkérés soha nem a gyengeség, hanem mindig az erő jele, ha valamit megtanulhattak II. János Pál pápától, ezt igen. Megértés ugyanakkor csak akkor lesz, ha megértik egymás történelmét is – fejtette ki a miniszter, hozzátéve, „mi akkor is a barátaik maradunk, ha nem értenek meg bennünket, vagy éppen félreértenek bennünket”.
Christoph Bergner, a német belügyminisztérium államtitkára, a szövetségi kormány kisebbségi megbízottja a német kormány tiszteletét és köszönetét tolmácsolta az emléknap és emlékülés alkalmából. Ilyen világos beismerése a nem megfelelő viselkedésnek nem magától értetődő, és Magyarország elismerésre módon rendezte ezt a kérdést – fogalmazott az államtitkár, más államokkal összevetve Magyarország lépéseit. Kiemelte: a magyar országgyűlési határozat példa lehet. Ez is mutatja, hogy Magyarország 1990 óta hajlandó következetesen feldolgozni a történelem sötét lapjait – állapította meg.
Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke kiemelte: a magyar jogalkotó részéről elhatározott emléknapok jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy egy újfajta megemlékezési kultúra alakuljon ki, és ahhoz, hogy a 20.századi embertelenségek ne merüljenek feledésbe. Az elnök a múlt feldolgozásának gesztusaként értékelte az országgyűlési határozatot és az emléknapot. Az ugyanis összekeveri az elhurcolást az elüldözéssel, és reményét fejezte ki, a dokumentumot korrigálni lehet majd.
Erika Steinbach, a német Elüldözöttek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a hétfői megemlékezés különleges az emberi jogok szempontjából is, és ez a nap vigaszt jelent mindenki számára, akit magyarországi németként elüldöztek. Reményét fejezte ki, hogy mindenki, aki Európában nem kezeli Magyarországot tisztességes módon, ránéz, és látja, hogy mit ért el. Magyarország az első és az egyetlen olyan ország, ahol éves szinten ismétlődő emléknapot szerveznek – emelte ki. Fel kell hívni a fiatal generációk figyelmét, ítéljék el az ilyen elüldözéseket, a nemzetek elüldözése bűn, és soha nem lehet a politika eszköze – szögezte le.
Az Országgyűlés 2012 decemberében fogadta el azt a határozatot, amely január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánítja. Az ünnepségen a határozat díszpéldányát adta át Kövér László a Bundestag elnökének.
