Nagyvilág

Beszólt a Fidesznek az Európai Néppárt agytrösztje

orbán epp (orbán epp)
orbán epp (orbán epp)

A Nyugat bomlasztói között említi a magyar kormányt a Fidesz európai pártcsaládjának hivatalos kutatóközpontja. Nem most először kritizálják Orbán Viktort az illiberális demokráciáról szóló beszéde miatt.

A Nyugat reneszánsza – ezzel a címmel adott ki provokatív jelentést az Európai Néppárt hivatalos agytrösztje, a Wilfried Martens Központ, és a dokumentum nem épp a magyar kormány világnézetét támasztja alá. Tekintettel arra, hogy a fideszes EP-képviselők az Európai Néppárt frakciójában ülnek, sőt, a Wilfried Martens Központnak az a Polgári Magyarországért Alapítvány is tagja, amelynek rendezvényén Orán Viktor elmondta évértékelőjét február végén, különösen pikáns, hogy a jelentés negatív példaként hivatkozik a nyugati demokratikus értékeket megkérdőjelező magyar kormánypártra.

Orbán Viktor nem most először kap kritikát hírhedt tusványosi beszéde miatt a néppárti agytröszttől. Roland Freudeinstein, a most megjelent tanulmány egyik szerzője és a Martens Központ kutatási igazgatója, tavaly novemberben Budapesten azt nyilatkozta, kissé zavarosnak tartja a miniszterelnök beszédét, és kerek-perec elutasította, hogy a liberális demokrácia, mint modell, halott lenne. Freudenstein egyébként a német Kereszténydemokrata Unió tagja, amelynek vezetője, Angela Merkel kancellár budapesti látogatásán szintén nem tudott mit kezdeni Orbán Viktor illiberálisozásával.

Kihívások

A szerzők már a tanulmány elején leszögezik: nem értenek egyet azokkal, akik a Nyugat hanyatlásáról beszélnek. Elismerik, hogy a nyugati értékeket egyre több fronton éri kihívás, elsősorban az iszlám szélsőségesektől, Kínából és Oroszországból, de szerintük mindez nem azt jelenti, hogy Nyugat teljesen elvesztette a vonzerejét. Az emberi jogok tisztelete, a liberális demokrácia, a piacgazdaság és a jogállam olyan nyugati értékek, amelyek továbbra is rengeteg embert inspirálnak az arab tavasztól kezdve, az orosz, az ukrán és a török tüntetéseken át, a hongkongi térfoglalásokig.

Mindezzel együtt a nyugati liberális demokráciák és az autoriter rendszerek között egyre nagyobb a feszültség, és ezt a kihívást komolyan kell venni. Példaként elsősorban Kínát hozzák fel, amely úgy tudott prosperitást teremteni, hogy közben politikai szabadságot nem adott a népnek. Ez a Nyugaton is bizonytalanságot szült, hiszen az autoriter kapitalizmus sikerei megkérdőjelezik a piacgazdaságba és a nyugati típusú demokráciába vetett hitet. Az elbizonytalanodáshoz a szerzők szerint az is hozzájárult, hogy az iraki háború, illetve a lehallgatások miatt Európa bizalma megrendült az USA-ban, és ez megtörte a Nyugat egységét.

A legújabb, és a tanulmány szerint egyben a legsúlyosabb kihívás, ami a nyugati liberális értékeket érte, az Oroszország ukrajnai beavatkozása. A Martens Központ szerzőinek álláspontja szerint a Krím-félsziget elfoglalásával és a kelet-ukrajnai agresszióval Oroszország „egy revizionista hatalommá vált, amely aláássa a nemzetközi jog alapelveit és kikezdi a békés európai rendet”. Európában csak akkor lehet megőrizni a békét és a biztonságot, ha Oroszország elfogadja a nemzetközi játékszabályokat, elsősorban azt, hogy a kisebb államokat a nagyokkal egyenlő jogok illetik meg – állapítják meg.

Az orosz fenyegetés másik dimenziója, hogy Vlagyimir Putyin belülről próbálja megosztani Európát. Az orosz elnök hatalmas erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy befolyásolja az európai közvéleményt és döntéshozókat, különösen az olyan kulcsországokban, mint Németország – írják. Oroszország új, hibrid háborújának központi eleme az információs hadviselés, amelynek lényege, hogy az orosz hírszerzés a hagyományos és modern kommunikációs csatornákat kihasználva terjeszti az orosz állami propagandát az Unión belül, amihez egyes európai politikusok és médiaszemélyiségek önként vagy bizonyos esetekben pénzért asszisztálnak – teszik hozzá.

A jelentés lényegében a Nyugat oroszbarát bomlasztói között említi meg a magyar kormányt, mint írják: az antikapitalista szélsőbaloldali, és a putyini nacionalista ideológiával szimpatizáló szélsőjobboldali pártok mellett már olyan fővonalbeli, konzervatív politikai erők is kritizálják a liberális demokráciát, mint a Fidesz.

Így jöhet el a Nyugat reneszánsza

A szerzők szerint a nyugati értékeket ért kihívás egyben lehetőség is, ezért több javaslatot is tesznek a Nyugat újjáélesztésére. Először is Európának végre rendbe kellene tennie a gazdaságát, hiszen az alacsony növekedés alátámasztja a hanyatlásról szóló elméleteket. Ehhez hasznos lenne, ha az Európai Unió folytatná a belső egységes piac mélyítését, és megkötné a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP) az Egyesült Államokkal. A szerzők emlékeztetnek arra, hogy a transzatlanti gazdaság továbbra is a legnagyobb piac a világon, Európa és az USA együtt a globális GDP 40 százalékát teszik ki. A kereskedelmi korlátok lebontásával integrálódhatna és dinamikusabbá válhatna a két kontinens gazdasága. A tanulmány szerint az EU-ban 119 milliárd eurós, az Egyesült Államokban pedig 95 milliárd eurós plusznövekedést hozhat az egyezmény éves szinten.

Az Európai Uniónak azt is javasolják, hogy vállaljon aktívabb szerepet a világban, illetve kezdje el növelni katonai kiadásait és szorosabbra fűzni a védelmi együttműködést tagországai között. Erre egyrészt azért van szükség, mert Európát csak akkor fogják komolyan venni, ha kevésbé hagyatkozik az amerikai hadsereg védelmi ernyőjére, másrészt azért, mert a tanulmány szerint, amíg Vlagyimir Putyin a Kreml ura, addig Oroszország ellenséges lesz a Nyugattal. A szerzők úgy látják, hosszú távú konfrontációra kell berendezkedni, még ha lesznek is olyan időszakok, amikor Moszkva hajlandó lesz az együttműködésre. Lényegében azt javasolják, hogy Európa kompromisszumok nélkül álljon ki érdekeiért és értékeiért, és ne azzal törődjön, hogy Oroszország hogyan reagál majd a határozottabb fellépésre.

Fotó: Europress/AFP/Jean-Christophe Verhaegen

Az Oroszországgal szembeni kiálláshoz tartozik az is, hogy az EU-nak azon kellene dolgoznia, hogy megerősítse a Moszkva által fenyegetett szomszédjait. A szerzők szerint le kell számolni azzal, hogy először mindig Oroszország érdekeit nézi az EU, amikor keleti partnereivel tárgyal. Ezekben az államokban komolyabb erőfeszítéseket kellene tenni a politikai és gazdasági reformok támogatására. Az se ártana a szerzők szerint, ha az EU és az USA szorosabb partneri kapcsolatokat építene ki más, hasonlóan gondolkodó demokráciákkal.

Kulcsfontosságú célnak tartják azt is, hogy Európa csökkentse függőségét az orosz gáztól, mivel Moszkva kezében az energia is fegyver. Több helyről és forrásból kellene beszerezni az energiát, és az Európai Unión belül is jobban össze kellene kapcsolni az elosztó-hálózatokat. Ez lenne az Energiaunió egyik legfontosabb célja, amelynek létrehozására épp a múlt héten bólintottak rá az uniós állam- és kormányfők.

Fontos lenne az is, hogy helyreálljon az elmúlt években, évtizedekben megrendült bizalom az EU és az Egyesült Államok között. A szerzők szerint mindkét oldalon kialakultak sztereotípiák a másikkal szemben. Míg Amerikában sokan lenézik Európát, mert gyengének, lassúnak és jelentéktelennek tartják, az európaiak az USA arrogáns viselkedése és képmutatása miatt panaszkodnak. Az orosz agresszió Ukrajnában a szerzők szerint lehetőséget teremt a kapcsolat új alapokra helyezésére. Fel kell készíteni a NATO-t a hibrid hadviselés elleni védekezésre, és szorosabb stratégiai együttműködést kellene kialakítani. Az uniós és amerikai vezetőknek gyakrabban kellene egyeztetniük, hogy a közös érdekek mentén közösen tudjanak választ adni az egyre veszélyesebb és zűrzavarosabb világ kihívásaira.

A Nyugat vélt hanyatlása miatt kialakult pesszimizmus egyre jobban terjed, és ha nem vigyázunk, önbeteljesítő jóslattá válhat. Ezért kellene minél előbb sikereket felmutatni, amiben Európa vezetőinek kulcsfontosságú szerepük lesz – zárják az elemzést a szerzők.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik