Szabó Máté ombudsman a belügyminiszter, valamint a közigazgatási és igazságügyi miniszter közbenjárását kérte egy jogszabály-változtatáshoz, miután „a hatósági huzavona miatt” a magyar nagykövetség segítségével magánnyomozóknak és civil szervezeteknek kellett hazahozniuk Libanonból két oda kivitt magyar kisgyermeket.
A válóperes bíróság jogerősen az anyánál helyezte el három- és az ötéves kislányt, de ekkor az apa a gyermekekkel Romániába, majd onnan Dél-Ázsián keresztül Libanonba távozott. Az anya bejelentette a gyermekek eltűnését, és feljelentést tett, az ombudsmanhoz eljuttatott panaszában azonban kiemelte, hogy a magyar hatóságok nem voltak a segítségére, így végül fél év múlva, magánnyomozók, civil szervezetek és ismerősök segítségével találta meg és hozta haza lányait.
Az alapvető jogok biztosa hangsúlyozta, hogy a házasság felbontásakor a gyermek érdekeinek minden más érdeket megelőzően kell érvényesülniük, és különösen igaz ez a gyermekelhelyezésre. A szülők – sokszor a gyermeket is eszközként használó – vitájának a gyermek a legnagyobb vesztese, az így szerzett rossz tapasztalatok akár az egész életére kihathatnak.
Beszámoltak arról, hogy a rendőrség az ombudsmannak válaszolva az eszköztelenségére hivatkozott, álláspontjuk szerint ugyanis ilyen esetekben csak a bírósági végrehajtó rendelhet el körözést, a rendőrség nem, és még ha meg is találnák a gyermekeket, akkor is csak jogaik korlátozásával intézkedhetnének.
A biztos ezzel szemben úgy látja, hogy a rendőrségi törvény értelmében eltűnés miatt a bírósági végrehajtóval párhuzamosan elrendelhetnek körözést. Hozzátették: a gyermekvédelmi törvényben pedig az áll, hogy ha megtalálják a gyermeket, akkor ideiglenes hatállyal elhelyezhetik.
Az ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet arra is, hogy nem tudni, hogyan jutott ki az apa a gyermekekkel az országból Románián át, hiszen a gyermekek személyi igazolványa, illetve útlevele az anyánál volt, Románia pedig nem tagja a schengeni övezetnek, így a határon átutazókat ellenőrizni kell.
Szabó Máté szerint visszás, hogy a belföldi körözést a bejelentéshez képest csak tíz nap, a nemzetközit pedig három hónap múlva adták ki, ami jelentősen megnehezítette a gyermekek megtalálását. Nemcsak a körözés, hanem a rendőrség és az ügyészség közötti jogértelmezési vita miatt is elhúzódott az apa elleni nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kiadása – idézték fel. Megjegyezték: a gyermekek hazajuttatásában végül a libanoni magyar nagykövetség segített az anyának, a külképviselet közvetített a szülők, illetve az apa és a libanoni hatóságok között is.
Az alapvető jogok biztosa a hatályos szabályozás áttekintése és az újraszabályozás érdekében a belügyminiszterhez és a közigazgatási és igazságügyi miniszterhez fordult.
