Az évtized végéig van időnk arra, hogy hozzászokjunk a rovarevés gondolatához, mivel egyes tudósok szerint az állattartás megdrágulása miatt elkerülhetetlen lesz a proteinben rendkívül gazdag hatlábúak fogyasztása. Az EU-t mindez nem fogja felkészületlenül érni: az Európai Bizottság idén 3 millió euróval támogatja a rovarok ehetőségét kutató projekteket – adta hírül a Daily Mail című brit napilap hírportálja.
Megoldja a hiányt
Az ízeltlábúak törzsébe tartozó, szelvényezett testű állatok beiktatása az étrendünkbe főként tápanyagtartalmuk miatt lehet vonzó opció. Egyes férgek például háromszor annyi proteint tartalmaznak kilónként, mint a marhahús, míg például kálciumbevitel szempontjából négy tücsök megevése egy pohár tej elfogyasztásával ér fel.
Bár a rovarok Európában hagyományosan nem képezik az étrend részét, világszerte mintegy 2,5 milliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat – állítja az ENSZ élelmiszerbiztonsági hatósága. A világszervezet élelmezésügyi és mezőgazdasági szerve szintén fenntartható módon tenyészthető táplálékforrásként, illetve az élelmiszerhiány egyik megoldásaként tekint az általában kártevőként ismert rovarokra.
Csokis hangya
A szakhatóságok, illetve a kutatók abban is egyetértenek, hogy az európai közönség számára az ízeltlábú állatkákat valószínűleg álcázott formában kell tálalni. Noha egyes ínyencségnek számító rovarok iránt – ilyen például a csokoládéba mártott hangya – már most is van némi kereslet, nem valószínű, hogy a hatlábúak teljes valójukban fognak bekerülni az étrendünkbe. Megoldás lehet például, hogy a rovarokat ledarálva, adalékként keverik hozzá különböző burgerekhez és más gyorsételekhez.
Bár ez Egyesült Államok sem tette még le a voksát a rovarevés mellett, a hatályos amerikai élelmiszerbiztonsági szabályozások értelmében már most sem probléma, ha feldolgozott élelmiszerek rovardarabokat tartalmaznak. Ezt a rendelkezést persze nem verik nagydobra az amerikai hatóságok, hiszen a rovardarabokon kívül a rágcsálószőr sem tiltott “hozzávaló”.
