A dél-európai állam kiválása a közös pénzt használó uniós tagországok sorából olyan dominóhatást váltana ki, mint a Lehman Brothers amerikai befektetési bank 2008-as csődje, amely a világgazdasági válság kiteljesedéséhez vezetett – írta a Der Spiegel.
A német hetilap vasárnap megjelent számában közölt beszámoló szerint a kancellár a héten szűk körben azt hangoztatta, hogy mindenképpen megoldást kell találni a görög válságra. A lap úgy véli, hogy ez meglepő fordulat a kormány politikájában, hiszen Berlin mostanáig azt az álláspontot képviselte, hogy Görögország csak akkor maradhat az övezet tagja, ha az athéni kormány végrehajtja a nemzetközi hitelekhez kapcsolódó reformokat, az ügyben pedig csak a hitelezői trojka jelentése alapján lehet dönteni.
A kancellári hivatalban viszont már az előtt meghozták a döntést, hogy az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szakértői megkezdték a reformok végrehajtásának helyszíni áttekintését. Merkel és tanácsadói egyebek között azt fontolgatják, hogy a válságkezelés sikere érdekében emeljék a soron következő hitelrészletek összegét, és ugyanekkora mértékben csökkentsék a később folyósítandó részleteket.
A hetilap forrásai szerint a német kancellár az esetleges görög eurótávozás gazdasági következményei mellett a politikai hatásoktól is tart. Úgy véli, hogy a Görögország kiválásával keletkező helyzetet csak az „államadósságok uniója” révén lehetne kezelni, vagyis a meggyengült övezeti tagok, például Spanyolország vagy Olaszország stabilitását csak úgy lehetne biztosítani, ha az egész közösség vállalna garanciát a külön-külön felhalmozott adósság törlesztésére.
Ez azonban a német lakosság ellenállása miatt végzetes következményekkel járhat a Merkel vezette konzervatívok számára.
