Teréz Anya 1910-ben született Szkopjéban Agnes Gonxha Bojaxhiu néven egy gazdag albán építési vállalkozó és háztartásbeli felesége harmadik, legkisebb gyermekeként. Az édesapa 1919-ben váratlanul meghalt, édesanyjuk kézimunkákból tartotta el a három gyereket, emellett aktív volt az egyházközösségben is. A missziós tevékenységbe gyermekeit is bevonta, így a kis Agnest is. Így került kapcsolatba a jugoszláv jezsuitákkal, akik az indiai Kalkutta egyházmegyében is szolgálatot vállaltak – olvasható a Cafeblog.hu-n.
Agnes 18 évesen elhatározta, hogy missziós nővér lesz és jelentkezett az írországi Loreto nővérekhez, az angolkisasszonyok rendjébe és így Indiába került. Albániába csak 1991-ben tért vissza – miután Enver Hoxha korábban nem engedte meg, hogy belépjen az országba és meglátogassa beteg édesanyját -, hogy megnyissa rendje szegényotthonát.
Megdöbbentette az Indiában tapasztalt nyomor, elhatározta, osztozik a szegények sorsában, ahogy azt Jézus is tette. 1948-ban engedélyt kért XII. Pius pápától, hogy elhagyhassa a közösséget és független apácaként Kalkutta nyomornegyedében dolgozhasson. Levetette szerzetesi öltözékét, fehér szárit öltött, és a missziós orvosnővérektől egészségügyi ápolónői kiképzést kapott. Kalkuttában iskolát nyitott a nyomortelepen, amelyben többen segítői lettek és a városi hatóságok is támogatták munkáját.
1950-ben a pápa engedélyével megalapította saját szerzetesrendjét, a Szeretet Misszionáriusait. Hivatásának tekintette, hogy segítse – mint fogalmazott – “az éhes, ruhátlan, hajléktalan, béna, vak, leprás embereket, az olyanokat, akik nemkívánatosak, szeretetlenek, kitaszítottak a társadalomból és mindenki elkerüli őket”.
A rend egyre több hívet és támogatót talált, és az 1960-as években sorra nyitotta az otthonokat szerte Indiában. 1965-ben VI. Pál pápa engedélyezte, hogy a rend más országokra is kiterjessze tevékenységét, így a rend otthonokat nyitott először Venezuelában, Rómában és Tanzániában, majd több más ázsiai, afrikai és európai országban, de például New Yorkban is alapítottak egy misszionárius házat.
A szeretet misszionáriusa 1997. szeptember 5-én hunyt el. Halálakor a rend a világ 123 országában összesen 610 missziót működtetett, ahol több mint 4000 apáca és több mint 100 ezer önkéntes ápoló dolgozott. Indiában a kormány három napos nemzeti gyászt rendelt el, és állami temetést rendezett.
Még több információért Teréz Anyáról, vagy a Balkán érdekességeiről kattintson a MyBalkan blogra.