Az EUobserver írása szerint Oroszország három EU-tagállamban – Magyarországon, Cipruson és Olaszországban – kezdett erős lobbitevékenységbe, hogy vétózzák meg az oroszokat érintő gazdasági szankciók megújítását.
Az első körben meghozott szankciók – az elkergetett ukrán elnök és köreinek, majd a Krím elfoglalásában érintett orosz tisztségviselők vagyonának befagyasztása – márciusban és áprilisban jár le. A maláj gép katasztrófája után hozott intézkedések, melyek orosz bankokat és energiaipari cégeket érintenek, júliusban járnak le. Az EU-tagállamoknak egyhangú megállapodásra kell jutniuk az intézkedés meghosszabbításáról.
Az EUobserver több EU-s forrást megszólaltatott, akik nincsenek meglepve azon, hogy Oroszország a szankciókat korábban is kritizáló országokra próbál nyomást gyakorolni. Ebben hazánk az élen jár, a ciprusiakon és az olaszokon kívül a görögök és a szlovákok is támogathatják a részleges feloldást.
Ha az EU feloldaná a szankciókat, miközben Oroszország fű alatt folytatja a háborút Ukrajna ellen, az az Európa és Amerika közti transzatlanti együttműködésre nézve súlyos hatással járhat.
A portál megkereste a magyar külügyet, de nem kapott választ. Emlékeztettek viszont arra, hogy Orbán szemben áll az EU-val és Amerikával, példaként említve Déli Áramlat gázvezeték EU-szabályokba ütköző megépítése melletti kiállást és a civil szervezetek elleni fellépést. Annak is hangot adott, hogy szerinte az oroszokkal szembeni szankciók nem működnek.
Eközben az EU és Amerika új szankciókat dolgoz ki a Krím-félsziget elfoglalása miatt, eszerint az európai cégek tevékenységét megtiltanák a régióban, különös tekintettel a szállításra és az infrastruktúra üzemeltetésére.
