Nagyvilág

Olaj lenne a tűzre a rendkívüli állapot Ukrajnában

ukrajna-budapest-tuntetes(960x640).jpg (ukrajna, budapest, szimpátiatüntetés, )
ukrajna-budapest-tuntetes(960x640).jpg (ukrajna, budapest, szimpátiatüntetés, )

Nem zárja ki a rendkívüli állapot bevezetését Ukrajnában Eduard Sztavickij energetikai és szénipari miniszter arra az esetre, ha a "szélsőségesek és terroristák" fokozzák akcióikat. Washington óva inti Ukrajnát ettől. Hétfő este történtek előrelépések az ellenzék és a kormány közti tárgyalásokban.

“Úgy gondolom, hogy nem kell átlépnünk a határon, de amennyiben a szélsőségesek és terroristák tevékenysége szélesedni fog, a kormány döntést fog hozni” – idézte keddre virradóra a kijevi média a minisztert, aki a rendkívüli állapot bevezetésére vonatkozó újságírói kérdésre válaszolt így.

Erőműveket fenyegettek

Sztavickij közölte, hogy az utóbbi időben a kormányzati intézményekhez és hivatalokhoz különféle névtelen fenyegetések érkeznek, így a rivnei atomerőmű elfoglalásával és a dnyeperi vízi erőmű aláaknázásával is fenyegetőztek. “Mosolyt látok egyesek arcán, de azt kell mondanom, hogy senki se fog nevetni” – figyelmeztetett a miniszter, és az ukrajnai események tárgyilagos ismertetésére szólította a sajtósokat.

Hétfőre virradóra Olena Lukas igazságügyi miniszter is azzal fenyegetőzött, hogy rendkívüli állapot bevezetését fogja kérni a nemzetbiztonsági és védelmi tanácstól, ha a tüntetők nem hagyják el az általa vezetett minisztériumot. Mikola Azarov miniszterelnök sajtószóvivője ugyanakkor kijelentette, hogy a kabinet ülésén szóba sem került a rendkívüli állapot bevezetése.

Az UNIAN hírügynökség éjszakai jelentésében azt írta, hogy Leonyid Kucsma volt ukrán államfő kizártnak tartja a rendkívüli állapot bevezetését Ukrajnában. Arra figyelmeztetett, hogy ez “az eddiginél is sokkal súlyosabb vérontáshoz vezetne”.

Washington óva int

Joe Biden amerikai alelnök óva intette Viktor Janukovics ukrán elnököt a rendkívüli állapot bevezetésétől, és arra figyelmeztette, hogy ez olaj lenne a tűzre és bezárná a kaput a válság békés rendezése előtt.

A Fehér Ház hétfői tájékoztatója szerint az amerikai alelnök Janukoviccsal folytatott telefonbeszélgetése alkalmával arra szólította a kijevi vezetést, hogy az ellenzékkel együttműködve keressen békés kiutat a politikai válságból. Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elítéli az erőszakot, bármely oldal is alkalmazza.

“Hangsúlyozva, hogy az Egyesült Államok elítéli az erőszak alkalmazását bármely oldal által, arra figyelmeztetett, hogy a rendkívül állapot vagy más durva biztonsági intézkedés bevezetése tovább szítaná a helyzetet, és bezárná a lehetőséget a békés megoldás előtt” – áll a Fehér Ház által kiadott közleményben.

Azonnali intézkedéseket követelt

Joe Biden hangsúlyozta, hogy nincs vesztegetni való idő. Felszólította Viktor Janukovicsot, hogy vonja vissza a rohamrendőröket az ukrán városok utcáiról, és az ellenzékkel együttműködve foganatosítson azonnali intézkedéseket a feszültség csökkentése érdekében.

Felszólította továbbá a kijevi hatalmat, hogy tegyen konkrét lépéseket a parlament keddi rendkívüli ülésén, hogy kielégítő választ adjon az ukrán nép jogos aggodalmára, többek között a január 16-án hozott demokráciaellenes törvények érvénytelenítésével.

Nem fogadják el Janukovics ajánlatát

Az ukrán államfő és az ellenzék képviselői megállapodtak hétfő este abban, hogy hatályon kívül helyezik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket; megbeszélésükön Arszenyij Jacenyuk, az ellenzéki Haza párt vezetője hivatalosan is bejelentette, hogy nem fogadja el a felkínált kormányfői posztot Viktor Janukovics ukrán elnöktől.

Ezt az éjszakába nyúló megbeszélése után a tárgyaláson részt vevő Olena Lukas igazságügyi miniszter hozta nyilvánosságra. A több mint négy órán át tartó megbeszélésen ellenzéki részről jelen volt Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) és Oleh Tyahnibok, a Szabadság (Szvoboda) párt elnöke, a vezetés részéről pedig Andrij Portnov, az elnöki hivatal helyettes vezetője is.

A felek megállapodtak abban, hogy eltörlik a gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket. A január 16-án elfogadott jogszabályok közül viszont a másnapi rendkívüli parlamenti ülésen újraszavaznak azokról, amelyekkel szemben nem emelt az ellenzék kifogást. A miniszter szavai szerint a többi törvényt “közösen átdolgozzák”, hogy megfeleljenek az európai normáknak.

Amnesztiát hirdethetnek

Megállapodtak továbbá egy új amnesztiatörvény elfogadásában. Lukas hangsúlyozta, hogy az ellenzéki tüntetőket a büntetőjogi felelősség alól mentesítő törvény viszont csak akkor lép életbe, ha minden elfoglalt hivatali épületet és autóutat szabaddá tesznek a demonstrálók.

A megbeszélésen szóba került még az alkotmányreform kérdése is. A felek elkötelezték magukat ebben a kérdésben is az együttműködésre, továbbá abban, hogy külföldi szakintézeteket vonnak be az új alaptörvény kidolgozásába. Korábbi kijelentései szerint az ellenzék vissza kíván térni a 2004-es alkotmányhoz, amely szűkítette az elnöki jogköröket a parlament javára.

Megállapodtak abban, hogy a parlament napirendjén szerepelni fog a kormány felelősségének megvitatása a politikai válság kialakulásáért. A politikai válság rendezését célzó megbeszélések közül ez volt a negyedik Janukovics elnök és a három ellenzéki vezető között. A legutóbbin, január 25-én ajánlotta fel az államfő Jacenyuknak a kormányfői posztot, Klicskónak pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget javasolt.

Olvasói sztorik