Baranyi András, a Balassi Intézet Moszkvai Magyar Kulturális és Tudományos Központjának igazgatója az MTI-nek elmondta: a német Goethe Intézettel, valamint az Andrej Szaharov Nobel-békedíjas orosz tudósról elnevezett moszkvai központtal egy évvel ezelőtt tervezték el, hogy konferenciát szerveznek a múlt tragikus eseményeinek társadalmi feldolgozásáról. A kezdeményezéshez több mint 10 ország csatlakozott, a tanácskozásra 12 európai uniós államból, így Magyarországról is érkeztek szakértők.
Haraszti György professzor, a budapesti Holokauszt Emlékközpont kuratóriumi elnöke az MTI-nek kifejtette: úgy tűnik, hogy az európai emlékezetben a holokauszt szinte mindent kiszorít, és szerinte a moszkvai konferencián is „túlteng” ez a téma. Előadásában éppen ezért arról beszélt, hogyan próbálja Páva utcai központjuk levonni a tanulságokat a zsidóság tömeges elpusztításából, miközben pluralizmusra, kulturális és nemzeti sokszínűségre, toleranciára, és a velük egyet nem értők nézeteinek az elviselésére nevelnek. Úgy vélte, általánosságban elmondható, hogy „a modern világ nem tanul a múlt szörnyűségeiből, sőt egyre kevésbé kíváncsi rá és a valóság helyett mítoszokkal él”.
Szergej Lukasevszkij, a Szaharov Központ igazgatója az MTI-nek arról beszélt, hogy mindig időszerű a történelmi emlékezet fenntartása. Egyrészt, mert a történészek újabb és újabb adatokra, tényekre bukkannak kutatásaik során, amelyek lehetővé teszik, hogy másképp tekintsünk a múltra. Másrészt a száraz történelmi tényekké vált tragikus múltat közel kell hozni a fiatal nemzedékhez, meg kell azt értetni velük. Elmondta, az is nehezíti a társadalmi emlékezést, hogy felnőtt egy olyan nemzedék Oroszországban, amely egyáltalán nem tud semmit a sztálini terrorról, a politikai üldöztetésekről, a Gulágról.
Szergej Lukasevszkij szerint az ukrajnai válság és a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktus arra szolgál bizonyítékul, milyen szörnyű hatása van a fel nem dolgozott, le nem zárt múltnak. „Egyesek azzal érvelnek (az orosz-ukrán szembenállást indokolva), hogy milyen szenvedésekben, üldöztetésben volt részük az ukránoknak a függetlenségükért folytatott küzdelmük során. Mások az ukránokat hibáztatják” – mondta. „Eltelt 20 év Ukrajna függetlensége óta, és azt hittük, hogy bár az oroszok viccelődnek az ukránok kárára, sőt hoholoknak nevezve ki is gúnyolják őket, és az ukránok is megmondják a magukét az oroszoknak, de egészében véve minden rendben van. Kiderült, hogy elég volt egy eldobott égő gyufaszál és robbanás történt. A mélyből előjöttek a rég elfeledett ellentétetek és orosz-ukrán testvérháború tört ki” – állapította meg sajnálattal az orosz történész.
