Az AFSA 28 tagú kormányzótanácsa egyhangúlag szavazott a dokumentumok kikérése mellett. Az egyesület vezetése eredetileg arról döntött volna szerdán, hogy elutasítsa-e jelölteket, de a jelek szerint végül úgy döntöttek, hogy mérlegelni kívánják a kormány érveit.
Az elmúlt hónapokban legkevesebb három amerikai nagykövetjelölt – a budapesti diplomáciai képviselet élére szánt Colleen Bell, az oslói misszió irányítására készülő George Tsunis és a Buenos Aires-i nagykövetség vezetésére kiszemelt Noah Bryson Mamet – alkalmassága körül bontakoztak ki viták Washingtonban, miután a leendő diplomaták kifogásolhatóan szerepeltek a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán.
Az AFSA bejelentette, hogy bírósági úton kényszeríti a “bizonyított alkalmassági bizonyítványok” bemutatását a diplomáciai tárcától, amennyiben az csütörtökön a nap végéig önként nem tesz eleget ennek. Az egyesület szerint a minisztérium eddig nem teljesítette azt kérését, hogy az iratokat az információszabadságra vonatkozó törvény alapján tegye hozzáférhetővé a számára.
Ezeket az irányelveket ajánlanák
“Az AFSA-t továbbra is aggasztja több új jelölt alkalmassága” – írta közleményében az egyesület. “AZ AFSA célja annak biztosítása, hogy az országot a legalkalmasabb személyek képviseljék nagykövetként. Az AFSA hisz abban, hogy az elnök és az amerikai nép nem érdemel ennél kevesebbet” – állt a dokumentumban.
A jelöltek közül többen Barack Obama elnök újraválasztási kampánya érdekében folytatott adománygyűjtés jutalmaként kerülnének külszolgálati posztokra. A budapesti, az oslói és a Buenos Aires-i nagykövetjelöltről meghallgatása során kiderült, hogy nem rendelkezik beható ismeretekkel a leendő fogadó országról.
A 16 ezer aktív és nyugállományú diplomatát tömörítő AFSA február végén közölte: nem ellenzi a hivatalos diplomáciai tapasztalattal nem, vagy alig rendelkező személyek nagyköveti jelölését, ugyanakkor irányelveket tett közzé, amelyek azt tartalmazzák, hogy az Egyesült Államok leendő nagyköveteinek kiválasztásakor milyen szempontokat kellene mérlegelnie a Fehér Háznak és a szenátusnak.
Az AFSA négy témacsoportba szedett állásfoglalása szerint leendő amerikai nagyköveteknek vezetői képességekkel, egyéniséggel, bizonyított kapcsolatteremtési képességekkel kell rendelkezniük, érteniük kell a magas szintű politikát és műveleteket, a kulcsfontosságú amerikai érdekeket és értékeket az érintett országgal vagy szervezettel kapcsolatban, érteniük kell a menedzsmenthez, valamint érteniük kell a fogadó országhoz és a nemzetközi kapcsolatokhoz.
A szenátus demokrata többségű külügyi bizottsága egyébként a jelölteket – Mamet kivételével – a támogatásáról biztosította, a végleges megerősítés a szövetségi felsőház plenáris szavazásától függ. John McCain republikánus szenátor a The Wall Street Journalban nemrégiben megjelent publicisztikájában azt javasolta, hogy a szövetségi felsőház utasítsa el az oslói, a budapesti és a Buenos Aires-i nagyköveti jelölést.
A The Washington Post szerint ha az AFSA a bírósági megoldásra kényszerül, akkor előfordulhat, hogy csak a szenátusi végszavazást követően jut majd hozzá a dokumentumokhoz. Az egyesület egyébként régóta érvel amellett, hogy az amerikai kormányzatok, pártállásuktól függetlenül a nagykövetek kiválasztásánál a külügyi szolgálat hivatásos tagjait, ne pedig a politikai adománygyűjtőket részesítsék előnyben.
Az AFSA az 1994 óta először emelt nyíltan kifogást a nagyköveti jelölések ellen. Akkor – a Bill Clinton elnök által a berni posztra kiválasztott Larry Lawrence esetében – az egyesületnek nem sikerült megakadályoznia a kinevezést.
