Nagyvilág

Brüsszel büntet a krími népszavazás miatt

Orosz és ukrán vezetők elleni szankciókat fogadtak el az Európai Unió külügyminiszterei.

Az Európai Unió külügyminiszterei elfogadták hétfői brüsszeli tanácskozásukon az EU több orosz és ukrán vezető elleni szankcióit az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezek között utazási tilalmak és bankszámlák befagyasztása is szerepel – írja az MTI.

Huszonegy olyan orosz, illetve ukrán vezető ellen hoztak szankciókat, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért.

Minderről Linas Linkevicius litván külügyminiszter számolt be Twitter-profilján. Hozzátette, hogy az EU a következő napokban újabb intézkedésekről dönt.

Ahogy arról beszámoltunk, az Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság lakosai arról döntöttek vasárnap, hogy a terület csatlakozzon Oroszországhoz.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a nemzetközi jog megsértésének és Ukrajna területi egysége elleni támadásnak nevezte a krími népszavazást.

Diplomaták elmondták, hogy a csütörtök-pénteki EU-csúcs második napján az uniós vezetők alá fogják írni Ukrajnával annak a társulási megállapodásnak a politikai részét, amelynek a tavaly novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón tervezett aláírását Viktor Janukovics akkori ukrán elnök az utolsó pillanatban megtagadta. Janukovicsnak ez a döntése – valamint a pénzügyi támogatás érdekében Oroszországhoz fordulása – váltotta ki az ukrajnai tiltakozásokat, amelyek végül a Janukovics-rendszer bukásához vezettek.

A társulási megállapodás kidolgozott szövegének része a mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezmény is. Az erről szóló részt egyelőre nem írják alá, csak a politikai vonatkozású fejezeteket. Az EU azonban korábbi közlések szerint a szabadkereskedelmi rész későbbre tervezett aláírása előtt egyoldalúan kedvezményeket nyújt Ukrajnának az európai piachoz való jobb hozzáférése érdekében.

A NATO szerint is jogellenes

Az EU-külügyminiszterek tanácskozásával egy időben nyilatkozatot adott ki a NATO, ismételten jogellenesnek minősítve a vasárnapi krími népszavazást, leszögezve azt, hogy az atlanti szövetség nem ismeri el annak kimenetelét. A NATO-nyilatkozat kitért arra is, hogy a referendum megtartásának körülményei önmagukban is hiteltelenné tették az egész eljárást. A népszavazásra sietve, katonai intervenció közepette került sor, a médiát manipulálták, és nem volt lehetőség semmilyen szabad vita lefolytatására – állapította meg az atlanti szövetség.

“Az úgynevezett referendum aláássa az ukrajnai válság politikai megoldására irányuló erőfeszítéseket” – olvasható a NATO-dokumentumban.

A nyilatkozatban felszólították Oroszországot a feszült helyzet enyhítésére, beleértve azt, hogy az oroszok szüntessenek be minden katonai tevékenységet Ukrajnában.

“UKrajna nem ül fel a provokációnak”

A nap folyamán Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tárgyalt Brüsszelben Andrii Descsica, az ukrán külügyi tárca irányítója. A megbeszélés után újságíróknak azt mondta, nagyon aggasztja a kijevi kormányzatot az ukrán-orosz határtérségben tapasztalható nagy arányú orosz csapatösszevonás.

Ukrajna – tette hozzá – nem ül fel a provokációknak, és erre utasította haderejét is. Az ukrán fél – derült ki Descsica szavaiból – különböző felszerelésekre tartana igényt, de nem kívánja a NATO katonai jelenlétét az országban.
Az ukrán külügyek irányítója megerősítette, hogy Kijev szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek tevékenységét lehetővé kellene tenni egész Ukrajnában, beleértve a Krím félszigetet is.

Olvasói sztorik