A 2003-ra a kormány által alapvető és egyben legfontosabb adópolitikai célként megfogalmazott adóteher-mérséklés nem arra koncentrál, hogy széles rétegek számára javítsa a bérköltség versenyképességét, alacsony szintre szorítsa a munkanélküliséget és magasabbra a foglalkoztatási arányt.
Távlatos szemlélettel
A megnövekedett járulékfizetési kötelezettség végső soron természetesen az alkalmazottakat szolgálja, hiszen nyugdíjas éveik biztosítására fognak 2003-tól több pénzt költeni. „Ez a jövedelem nem vész el a munkavállalók számára, csupán későbbre tolódik – mondja Ruszin Zsolt jogász. – Hosszú távú befektetésként kell felfogni a 2003-as változtatásokat.” De hány magyar látná szívesebben a számláján a pénzt most és nem, mondjuk, 32 év múlva!
A kormány által benyújtott és elfogadott törvénymódosítás leglényegesebb eleme a magánnyugdíj-pénztári tagdíj és az egyéni nyugdíjjárulék mértékének megváltoztatása. Az utóbbi az előbbinél jelentősebb elvonásnövekedést okoz. A „mezei” munkavállalónak szembetűnő járuléknövekedés nem jelent túlzott mértékű többletlevonást, a tömegek számára kevésbé látványos járuléki felső korlát majdnem duplájára emelése azonban már sokak pénztárcáját megérinti.
A nem magánnyugdíj-pénztári tagok járulékfizetési kötelezettsége 8 százalékról 8,5 százalékra nő. Ez már csak azért sem jelent meghatározó mértékű növekedést, mert ezzel párhuzamosan a parlament elfogadta, hogy a munkavállalói járulékot 1,5 százalékról 1 százalékra mérsékeljék. A magánnyugdíj-pénztári tagokat ezzel szemben a jelenlegi 6 százalék helyett jövőre már 7 százalék fizetésére kötelezik.
A járulék felső korlátjának kitolása sokak számára jelentős érvágást jelent. Ennek mértéke eddig napi 6020 forintot, vagyis évi 2 197 300 (365-ször 6020) forint volt. A bruttó éves bérből legfeljebb ekkora összegig vonták le havonta a fizetendő nyugdíjjárulékot. Aki tehát havonta bruttó 183 109 forint fizetést kapott, annak egész évben vonták a járulékot, aki ennél többet, attól a hátra lévő hónapokban már nem vonták tovább a nyugdíjjárulékot, ha év közben elérte ezt a plafont.
A kormány viszont napi 10 700 forintra tolta ki ezt a felső korlátot, ami éves szinten 3 905 500 forintot jelent. Akinek a fizetése havi bruttó 325 459 forint alatt van, annak egész évben fizetnie kell a nyugdíjjárulékot, nem úgy, mint eddig. Ez már látványos eredményeket mutathat a fizetés elszámolási számlán.
Diplomás minimálbér: csöbörből vödörbe
Amennyi bruttóban értendő fizetésemelést kaptak a közszolgálatban dolgozók a diplomás minimálbér bevezetése miatt, körülbelül annyit fog kitenni jövőre az adó és járulékok miatti levonás. A megemelt bérűek ugyanis az adótáblában magasabb személyi jövedelemadójú sávba kerültek fel.
A parlament elfogadta a sávszélesítéseket: a sávhatárok jövőre 650 ezer és 1 350 ezer forintnál lesznek. Ez azonban nem jelent jelentős mértékű elmozdulást, így kevés szerencsés fog jövőre abba a szűk intervallumba esni, ami idén még alacsonyabb, tavaly viszont már magasabb személyi jövedelemadó kulcsot jelentett volna. Mindezek mellet a közszolgálati fizetéseknek megfelelően őket is érinteni fogja az egész éves, megnövelt nyugdíjjárulék levonás.
Bezártak egy kiskaput
Nem természetbeni juttatásnak, hanem munkaviszonyból származó jövedelemnek fog minősülni 2003-tól az értékpapír-juttatás. Ha a munkáltató kincstárjegyet, befektetési jegyet ad a dolgozójának, akkor annak szokásos piaci értéke után adóelőleget kell fizetni. Valószínű, hogy az eddig közkedvelt juttatási forma 2003-tól feketelistára kerül.
Jövőre bővül a kamatból származó jövedelmek köre. Kamatnak fog minősülni például a tőzsdei ügyletből származó bevétel. Ez azért jó hír, mert az ezt terhelő adó mértéke 0 százalék.
Az opciós jog révén megszerezhető értékpapírok utáni adófizetés is változik a jövőben. Eddig ez az egyéb jövedelem kategóriájába tartozott, s ennek megfelelően progresszív személyi jövedelemadó és 11 százalékos egészségügyi hozzájárulás terhelte. 2003-tól az adókötelezettséget a magánszemély és a jogot alapító személy közötti jogviszony alapján kell megállapítani.
Ha a jogot a magyar munkáltató alapította, vagy azt a magánszemély azért kapta, mert magyar munkaviszonyban állt, akkor a megszerzett bevétel munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. Az után pedig nem egészségügyi hozzájárulást, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.
Nem kell viszont adót fizetni, ha a jövedelmet elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében szerzi a magánszemély. Ennek felső határa a megszerzett értékpapírok szokásos piaci értéke, de legfeljebb 500 ezer forint.
