Realista és pragmatikus álláspontra intette az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó tíz ország mezőgazdasági miniszterét Franz Fischler, az EU mezőgazdasági biztosa, aki szerint ez az alapvető feltétele a csatlakozási tárgyalások befejezésének. Fischler úgy véli, hogy a tagjelöltek nem követelhetnek nagyobb támogatást, mint amilyent a két hete lezajlott brüsszeli uniós csúcstalálkozó már megszavazott számukra.
Végül mindenkinek meg kell majd győznie saját gazdáit, hogy a tárgyalás eredményét fogadják el. Ezért pragmatikusnak kell lenni – jelentette ki Fischler csütörtökön Prágában, ahol találkozott a tíz tagjelölt ország agrártárcájának vezetőjével. Magyarországot Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter képviselte.
Kinyílt az ajtó, de túl magas a küszöb?
A tagjelöltek a tanácskozáson lényegében egyetértettek abban, hogy a csatlakozási feltételek túl szigorúak, és az EU-nak kedvezőbb feltételeket kellene teremtenie. „Én úgy fogalmaztam, hogy az ajtó ugyan már megnyílt, de a küszöb túl magas, és félő, hogy azt nem minden tagjelölt tudja átlépni egészsége károsodása nélkül” – mondta Németh Imre az MTI-nek Prágában a tanácskozás után.
Hangsúlyozta: a magyar álláspont alapvetően az, hogy a magyar gazdák a csatlakozás után még átmenetileg sem kerülhetnek rosszabb helyzetbe, mint amilyenben a csatlakozás előtt voltak. Leszögezte, hogy magyar szempontból rendkívül fontosak a gabonát, a tejet és a szarvasmarhákat érintő kvóták, és ezen a téren Magyarország a lehető legjobb csatlakozási feltételeket igyekszik kialkudni. A tanácskozáson Fischler azt mondta, hogy a kvóták kérdésében még van lehetőség tárgyalni. Az EU mezőgazdasági biztosa ugyanakkor arról próbálta meggyőzni partnereit, hogy a csatlakozással mindenképpen javul mezőgazdaságuk helyzete, mert részei lesznek a nagy uniós piacnak.
Németh szerint, még ha a tagjelöltek elfogadnák is kiindulási pontnak az EU-csúcson számukra véglegesített közvetlen kifizetéseket – amelyek a 2004-re tervezett csatlakozáskor a régi tagországok gazdáinak járó összegek 25 százalékán indulnának -, a következő EU-költségvetési szakaszban, tehát 2007 utánra azt követelik, hogy mindenképpen egyenlő versenyfeltételeik legyenek a jelenlegi tagországok gazdálkodóival. Az EU döntése szerint a kifizetések az új tagországokban 2013-ra érnék el a 100 százalékot.
A magyar miniszter a prágai fórum idején kétoldalú tanácskozásokat is folytatott, és egyebek között a cseh, a szlovák és a lengyel kollégájával találkozott. A tanácskozás színhelye előtt a nap folyamán többszáz cseh és szlovák gazda tüntetett, kedvezőbb csatlakozási feltételeket követelve.
Verheugen: tény, hogy a bővítés kockázatokkal jár
Eközben Günter Verheugen, az EU bővítéssel foglalkozó biztosa Bécsben az EIB fórumán derűlátóan szólt arról, hogy a csatlakozási tárgyalások a koppenhágai csúcsig lezárulnak. Személyesen garantálja – mondta -, hogy egyetlen új tagállam sem válik nettó befizetővé a csatlakozás után. Hozzátette azonban: tagadhatatlan, hogy a bővítés kockázatokkal jár, már csak azért is, mert senki nem láthatja előre, mi fog történni, bonyolult a tagjelöltek átalakulási folyamata és alkalmazkodása, és változott az EU piaca és jogrendje is.
Csakis ez indokolja a csatlakozási szerződések biztonsági záradékait, amelyek nem a bizalmatlanságot jelzik, hanem gyorsan és hatékonyan bevethető eszközt adnak az esetleges problémák kezelésére. Remélhetőleg papíron maradnak, de jó, ha vannak, és ez a tagállamok lakossága számára is megnyugtató – hangsúlyozta. Verheugen rámutatott arra is, hogy a bővítési folyamat csak akkor lesz lezártnak tekinthető, ha Románia és Bulgária is az Unió tagja lesz 2007-ben.
Hol itt a méltányosság?
Hans Hoogerworst holland pénzügyminiszter felszólalásában érdekes statisztikát ismertetett: eszerint az unió Strukturális Alapjainak 56 százaléka olyan országokba kerül, amelyekben az uniós átlagnál magasabb a GDP.
László Csaba pénzügyminiszter a zömmel bankárokból, politikusokból, gazdaságkutatókból és politológusokból álló, népes közönség előtt a magyar gazdaság helyzetét ismertette, és részletesen szól a Medgyessy-kormány terveiről, elképzeléseiről főleg a pénzügy- és a költségvetési politika, az adózás, az inflációs politika, a külföldi közvetlen beruházások és a költségvetés terén, és ismertette a csatlakozási tárgyalások aktuális állását.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
