A Magyarországi Volksbank Rt. ügyfelei számára kidolgozott „alapok alapja” típusú termék, meghatározóan a Budapest Alapkezelő Rt. két alapjába fekteti vagyonát. A befektetési politika szerint a vagyon 40-100 százalékát tartják Bonitas-jegyekben, 0-50 százalékát Budapest (II.) papírokban, a fennmaradó, legfeljebb tíz százalékát likvid eszközökben.
Mivel a célalapok leginkább állampapírban helyezik el a pénzüket, a Volksbank Állampapír Alapok Alapja alacsony kockázatú befektetési instrumentum. Közvetlen díjai sem magasak.
Olcsó vagy nem?
A Volksbank Állampapír Alapok Alapja befektetőit éves szinten 0,01 százalékos alapkezelői díj terheli, a vásárlási jutalék 250 forint, a visszaváltási jutalék pedig – a tranzakció mértékétől függetlenül – 500 forint. Arról természetesen nem szabad elfeledkezni, hogy az alapkezelői díj azért lehet a piaci átlagnál jóval alacsonyabb, mert a vásárlók közvetve a Budapest Alapkezelőnek is fizetnek alapkezelői díjat.
Zöld út a kínálatbővítésnek
A más befektetési alapok jegyeiből összeállított alapok a tőkepiaci törvény adta új lehetőségként kezdenek teret nyerni a hazai piacon. A 2002. január 1-jétől hatályos egységes szabályozás ugyanis megreformálta a befektetési alapokról szóló erősen elavult rendelkezéseket is. Az alapokat korábban az 1991-ben elfogadott és mindeddig csak minimálisan módosított „őstörvény” kezelte. Bár e törvényt a legtöbb kritika a piacidegen és túl szigorú befektetési limitek miatt érte, fontos reformigényként fogalmazódott meg az új típusú befektetési alapok elismerése is. A tőkepiaci törvény végül három, itthon ismeretlen kategóriát vezetett be: a befektetési alapokba fektető, a származékos ügyletekre szakosodott, illetve az indexkövető alapokat.
A piaci események azóta bebizonyították, hogy ezek közül a legsikeresebb az alapok alapja konstrukció lett. Indexkövető alapra ugyan szintén akad példa, de ez a típus nem hozott áttörést. A származékos alapra nem volt igény, mert a kockázatos termékek a negatív tőkepiaci hangulatban nem jelentettek vonzerőt.
Az alapok alapja azonban remek kezdeményezésnek bizonyult, hiszen segítségével könnyen lehet gyakorlatilag bármilyen befektetési típusra, piacra, régióra, iparágra „alapozni”. A magyar kínálat ugyanis véges, általában a nagyobb alapkezelők alapcsaládja is legfeljebb öt-hat tagú (pénzpiaci alap, hazai és nemzetközi kötvény- és részvényalap).
Külföldön számtalan más, összetettebb verzió létezik. Amennyiben egy magyar bejegyzésű alapkezelő alapok alapjai konstrukcióban kilép ezekre a piacokra, akkor gyakorlatilag a hazai befektetők számára is elérhetővé válnak a legkülönfélébb külföldi instrumentumok, és portfóliójuk diverzifikálásának, a kockázatok megosztásának újabb eszközéhez juthatnak hozzá.
Ezermilliárdos összvagyon
A Befektetési Alapkezelők Országos Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adatbázisa szerint a 93 hazai befektetési alapban mintegy 841 milliárd forintnyi vagyon halmozódott föl. Ha az alapkezelők által a nyugdíjpénzárak részére kezelt vagyon értékét is számba vesszük, akkor már több, mint 1000 milliárd forintot forgatnak. A portfólió mintegy 70 százaléka kötvényekben, 20 százaléka pénzpiaci eszközökben, a fennmaradó tizede pedig részvényekben, ingatlanokban és nemzetközi instrumentumokban ölt testet.
Hazai csemegék
Az alapok alapjaira látott eddigi magyar példák között több érdekes is található. Az Eastbrokers Alapkezelő Access Dynamic Global Equity elnevezésű terméke minden szempontból vegyes alapnak tekinthető: amerikai és európai részvény- és kötvénypiacokon fektet be. Viszonyítási alapnak (benchmarknak) olyan nagy nemzetközi indexek súlyozott átlagát tekinti, mint a Morgan Stanley befektetési bankház által kidolgozott MSCI World és MSCI Europa.
Talán még érdekesebb példa a K&H Általános Befektetési Alapkezelő Rt. K&H Ingatlanpiaci Alapok Nyíltvégű Befektetési Alapja, amely nevével ellentétben nem a törvény által külön kezelt ingatlanalapok kategóriájába illik, hanem értékpapíralap, mégpedig alapokba fektető. A nemzetközi ingatlanpiacra specializálódott alap az összegyűjtött tőke nagy részét nemzetközi nyíltvégű befektetési alapokba fekteti, amelyek ráadásul maguk sem klasszikus ingatlanalapok, hanem részvényalapok, de iparági fókuszuk szerint ingatlanberuházó, -forgalmazó, -hasznosító társaságok részvényeibe fektetnek.
Minden határon túl
A tőkepiaci liberalizáció miatt egyre inkább egyszerűsödnek a határon átnyúló szolgáltatások. Ezért azok a hazai pénzügyi csoportok, amelyek mögött nemzetközi anyaintézmény áll, és az anyacsoportban jónevű külföldi alapkezelő is van, várhatóan közvetlenül lépnek a honi piacra külföldi alaptermékeikkel.
Azok a piaci szereplők, amelyek vagy függetlenek, vagy szívesebben kínálnak befektetőiknek magyar bejegyzésű, hazai elnevezésű befektetési alapokat, nyilván szívesen szélesítik választékukat az alapok alapjai lehetőséggel. A Volksbank például jövőre külföldi eszközökbe fektető, alapok alapja típusú alapokkal szeretné bővíteni kínálatát.
