Először sikerült Homo erectus fehérjéket szekvenálniuk a kutatóknak. Az eredmények szoros kapcsolatot mutatnak a rejtélyes gyenyiszovai emberekkel.
Kapcsolatban állhatott a két emberfaj
A Homo erectus nevű emberfaj ismereteink szerint mintegy 2 millió éve jelent meg Afrikában, ahol feltehetőleg valamelyik Australopithecus fajból alakulhatott ki, esetleg egy korai, számunkra ismeretlen Homo fajból. Képességei messze felülmúlták bármelyik addigi emberfajét: testfelépítése már nagyon közel állt a mai emberekéhez, agykapacitása is jelentősen meghaladta elődeiét, képes lehetett a tűz használatára, kifinomult kőeszközök készítésére, és akár rendszeresen vadászhatott is. Mindezeknek köszönhetően a Homo erectusok voltak az első emberek, akiknek sikerült megvetniük a lábukat Afrikán kívül is, csaknem 1,9 millió éve már bizonyítottan jelen voltak a mai Georgia területén, ahonnan később Európába és Ázsiába is elvándoroltak.
A Homo erectus elképesztően sokáig, mintegy 1,8 millió éven át volt jelen bolygónkon, utolsó példányai körülbelül 100 ezer éve tűnhettek el. Ez azt jelenti, hogy találkozhattak és interakcióba is léphettek a modern emberekkel, vagyis a Homo sapiens képviselőivel. A kutatókat régóta foglalkoztatja, szaporodhattak-e egymással a két faj egyedei, erre utaló jeleket azonban eddig nem találtak.
Egy frissen megjelent tanulmány szerzőinek 400 ezer éves Homo erectus fogzománcokból sikerült kivonniuk 11 különböző fehérjét, és azonosítaniuk az aminosavak több száz pozícióját. Ez példátlan eredménynek számít, ami számos új információval szolgálhat a Homo erectus genetikáját és evolúciós kapcsolatait illetően. Azt a kérdést ugyan nem segített megválaszolni, hogy a modern emberrel szaporodtak-e példányai, arra utaló jel azonban mutatkozik, hogy a gyenyiszovai emberrel kapcsolatban állhatott.
A mai emberek is kaphattak a Homo erectus örökségéből
A gyenyiszovai ember egy, a neandervölgyiekkel és az őskori Homo sapiensszel egyidőben élt emberfaj volt. A fajról egyelőre meglehetősen keveset tudunk, mivel csekély mennyiségű fosszília áll rendelkezésünkre. Jelenlegi ismereteink szerint Ázsia területén volt elterjedt, 200 ezer éve már létezett és még 40 ezer évvel ezelőtt is jelen volt, de hogy pontosan mikor jelenhetett meg a bolygón és mikor halhatott ki, nem tudjuk. A genetikai adatok alapján közeli rokonságban állt a neandervölgyiekkel és valamivel távolabbiban a Homo sapiensszel, de mindkettővel keveredett.
Az új kutatás pedig arra mutat, hogy akár a Homo erectusszal is keveredhetett, hiszen felfedett egy aminosav-variánst, amely mindkét fajnál megtalálható volt. Sőt, több tízezer évvel ezelőtt a gyenyiszovai embertől a Homo sapienshez is átkerült.
A tanulmány első szerzője a Live Science-nek nyilatkozva elárulta, ennél nagyobb következtetéseket nem igazán lehet levonni felfedezésük alapján. A rokoni kapcsolatok és fajkeveredések pontos megállapításához a Homo erectusok DNS-ére lenne szükség, ezt azonban egyelőre nem sikerült szekvenálni. Ennek oka, hogy a DNS a fehérjéknél jóval gyorsabban lebomlik, így mindeddig nem sikerült olyan maradványokat találni, amelyből kinyerhető lett volna.
Hogy milyenek lehettek és miként élhettek az őskori emberek, arról Honnan jöttünk? című cikksorozatunkban részletesen írtunk. A fajunk őstörténetét és az előttünk élt emberfajokat bemutató sorozat részei alább elérhetők:
- Tévedés, hogy az ember fejlettebb a csimpánznál
- Nem az ember volt az első, aki két lábon járt és kőeszközt készített
- Ők voltak az első emberek a Földön
- Így lett az ember az állatok királya
- Mi történt az emberrel, aki előttünk járt a Földön?
- Máig megoldatlan a csillagember rejtélye
- Így haltak ki az emberi faj legközelebbi rokonai
- Hobbitok és sárkányemberek élhettek egykor Ázsiában
- Így lettünk az utolsó emberek a Földön
