A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Székely János szombathelyi megyéspüspök főtanácsadónak nevezte ki Rubovszky Ritát. A Magyar Kurír szerint ezt azzal indokolták, hogy az oktatás és nevelés a legfontosabb olyan terület, ahol a katolikus egyház részt vállal az állam közfeladat-ellátásban.
Azt is írták, hogy a keresztény szellemiségű oktatásnak a magyar történelemben
az államalapítástól kezdve kulcsszerepe volt, és ez így van napjainkban is.
Az egyháznak nagy szüksége van világi szakemberek tanácsára, ezért Székely János azzal bízta meg Rubovszky Ritát, hogy a püspöki konferencia Oktatási Bizottságának főtanácsadójaként segítse az illetékes állami szervekkel a tárgyalásokat az oktatás-nevelés témakörében, azokat szakértői szinten irányítsa, a döntéseket előkészítse.
A minap Tarr Zoltán elismerte: Magyar Péter eredetileg Rubovszky Ritát jelölte volna oktatási miniszternek, de a tárca vezetését végül Lannert Judit oktatáskutatóra bízta, amit az új kormány korrekciós képességeivel magyarázott.
Lannert Judit ragaszkodott ahhoz, hogy a minisztériuma nevében szerepeljen a gyermekvédelem is, így ő már gyermek- és oktatásügyi miniszterként tárgyalhat a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatójával, Rubovszky Ritával, akiről portrénkat itt olvashatják.
Rubovszky: A katolikus iskola nem politikai identitás
A Római Magyar Akadémián egy katolikus oktatási konferencián Rubovszky Rita immár főtanácsadóként arról beszélt, hogy az iskola nem intézmény, hanem küldetés, ami három pillérre épül: a személy méltóságára, a közösség valóságára, a remény szolgálatára. A katolikus hírportál szerint azt mondta: a katolikus iskola nem azért katolikus, mert van hittanóra.
Nem azért, mert kereszt függ a falon. És nem is pusztán azért, mert egyházi fenntartásban működik. Hanem azért, mert egy sajátos emberképre épül. Arra a meggyőződésre, hogy minden személy Isten saját képmására teremtett, megismételhetetlen egyéniség, és méltósággal bíró létező. Ez a keresztény antropológia legmélyebb állítása. Az ember nem teljesítményegység. Nem adat. Nem statisztikai kategória. Nem »humán erőforrás«. Hanem személy. Olyan személy, akinek története van, törékenysége van, hivatása van, és akinek az értéke nem mérhető kizárólag eredményekkel.
Idézte a II. Vatikáni Zsinat oktatással foglalkozó deklarációját, Ferenc pápát, majd arra jutott, hogy a modern oktatáskutatás és a katolikus pedagógiai hagyomány ugyanabba az irányba mutat.
Úgy vélte: a magyar oktatási rendszer hibaközpontú logikára épül, a diák elsődleges feladata a hibák minimalizálása, nem az önálló gondolkodás, kapcsolatteremtés, értelmezés, hanem az, hogy azt a választ mondja, amit a javítókulcs. Rubovszky Rita úgy fogalmazott: ennek volt talán mélypontja az idei magyarérettségi műveltségi tesztje.
Szerinte meghökkentő azzal szembesülni, hogy a társadalom a katolikus egyházat és oktatást sokszor az elit iskolákkal azonosítja; hiszen
egy katolikus iskola végérvényesen elveszíti az önazonosságát, ha csupán egy jó iskola akar lenni.
Szerinte az egyház nem kommunikálja kellőképpen saját értékeit, pedig meg kellene mutatnia végre a társadalomnak a szerethető arcát. Azt mondta: a katolikus iskola nem politikai identitás, nem lehet „ellenzékben”, de nem lehet hatalmi eszköz sem.
A katolikus oktatás nem politikai oldal. Nem ideológiai blokk. Nem kulturális lövészárok. Mert ha politikai logikába szorul, elveszíti saját természetét.
A katolikus iskola nem hatalmat képvisel, hanem emberképet, ezért nem az a kérdés, „melyik oldalon áll”, hanem az, hű marad-e evangéliumi emberképéhez. Egyértelművé tette: a katolikus oktatás nem alternatívája az állami rendszernek, hanem kiegészítője. Szerinte egy demokratikus társadalomban az oktatási sokszínűség érték, a katolikus iskolában a remény azt jelenti, hogy egyetlen ember sincs véglegesen leírva, ami nem pedagógiai, hanem civilizációs kérdés, amiben a katolikus oktatásnak Európában különös felelőssége van.
