Megszólalt a Magyarország Kedvenc Műsorában a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) dolgozója, akinek köszönhetően Molnár Áron kirobbanthatta április 24-én az NKA-támogatások körüli botrányt. Papp Gergely 2014 óta dolgozik projektmenedzserként az NKTK-nál, most névvel és arccal vállalta a szereplést.
Papp április 14-én, a választások után kereste fel Molnárt azzal, hogy tudomása van egy olyan 17 milliárdos keret kiosztásáról, amelyről nem tud a nyilvánosság, sőt sokan az NKA-n belül sem. A belső szabályzatnak megfelelően nem fordulhatott volna a nyilvánossághoz, ám mivel úgy érezte, hogy a főigazgató is érintett, akihez egyébként a szervezeten belül került volna a panasz, inkább Molnárt kereste fel.
Azért lépett a nyilvánosság elé, mert a környezetében szankcionáltak embereket azt követően, hogy kiderült, valaki szivárogtatott Molnárnak. Arra számít, hogy a nyilvánosságra lépését követően kirúgják, főleg hogy az interjú előtti napon a munkahelyén érkezett egy vezetői utasítás, miszerint engedély nélkül senki sem adhat interjút.
Papp elmondta, hogy eddig 25 önkéntes visszafizetés érkezett a botrány kirobbanása óta, azaz kb. 380-390 millió közpénzt sikerült visszaszerezni.
A főigazgató elrendelte a kizárását, majd letagadta
A botrányban érintett pályázati folyamatokba először 2025 nyarán lett bevonva, közösségi és kulturális programokkal kapcsolatos támogatásokkal foglalkozott, később a zenei támogatásokat érintő pályázatokkal, ide tartoztak többek közt az ötmilliós alkotói pályázatok, ezek egyedi kérelmek voltak. Papp elmondása szerint olyan e-mail-címre érkeztek a kérelmek, amely nem volt nyilvánosságra hozva az NKA honlapján, ott ugyanis egy másik cím szerepelt.
Május elején – napokkal a botrány kirobbanása után – Pappot, a szintén az NKTK-nál dolgozó párját és a legjobb barátját minden indok nélkül kizárták a munkahelyi rendszerből. Május negyedikén emiatt a cég informatikusaihoz fordult, akik közölték, hogy a főigazgató utasítására zárták ki őket a rendszerből. Mikor ezt követően kérdőre vonta az intézmény főigazgatóját, Krucsainé Herter Anikót, ő azt állította, hogy csak technikai problémáról van szó, ám Papp szembesítette azzal, milyen választ kapott az informatikusoktól. „Ez nagyon jó” – hangzott a főigazgató válasza, ezt követően bezárkózott az irodájába, majd elintézte, hogy a három dolgozót visszaengedjék a rendszerbe. Papp nem elégedett meg ennyivel, hivatalos levelet írt Krucsainénak választ kérve arra, mi az oka a kitiltásuknak, ennek köszönhetően találkozott ismét a főigazgatóval, aki ekkor elismerte, az ő utasítására tiltották ki őket, mivel az volt a gyanúja, hogy ők szivárogtatnak. Papp szerint a főigazgató megpróbálta lekenyerezni őt a hallgatásáért cserébe.
Hankó Balázs utasítására hallgattak
Ekkor vonta kérdőre a főigazgatót azzal kapcsolatban, miért nem voltak nyilvánosak a kollégium döntései, illetve a kollégium tagjainak névsora, holott erre a törvény kötelezte volna őket. Krucsainé erre annyit válaszolt, hogy nem az ő döntése volt, mire Papp visszakérdezett, akkor kié?
Okos fiú vagy, ki tudod te találni
– hangzott a válasz, majd mikor Papp visszakérdezett, hogy Hankó Balázsról, az NKA vezetőjéről van-e szó, akkor Krucsainé igennel felelt.
Papp több furcsaságra is rámutatott a pályázatokkal kapcsolatban:
- az elektronikus adatlapokba az NKTK dolgozói bele tudtak nyúlni, így utólagosan is át lehetett írni a kérelmek célját úgy, hogy az eredeti mellé egy új adatlapot generáltak. A főigazgató tudta, hogy át lehet írni az adatlapokat, ő rendelte meg ezt a rendszert. Papp szerint volt egy olyan megbeszélés, ahol Krucsainé elégedetlen volt, amiért nem írták át elég pontosan a célokat;
- szóbeli utasítás alapján nem írhattak ki hiánypótlást sem a költségvetéssel, sem a tartalmi részekkel kapcsolatban, pedig hemzsegtek a pályázatok a hiányosságoktól és a nem megfelelő céloktól;
- három költségtípusra lehetett a támogatást igényelni: bérleti díj, rendezvényszervezés, szolgáltatási díj – nem kellett részletezni, csak beírni egy összeget, azaz gyakorlatilag bármire lehetett igényelni pénzt részletezés nélkül;
- a támogatói okiratokból kikerült a reklám- és PR-kötelezettségekre vonatkozó rész, az, hogy a támogatott köteles feltüntetni támogatóként az NKA-t, ez azt jelentette, hogy innentől kezdve nem kellett jelezni, hogy államilag támogatott projektről van szó.
- a leggyakrabban használt célok közt „az identitás erősítése” és a „társadalmi érzékenyítés” szerepelt, sok helyen konkrét program fel sem volt sorolva, csupán ilyen jellegű homályos célok;
- Papp szerint az egyik megbeszélésen Krucsainé egy dartsverseny kapcsán arról viccelődött, hogy biztos Magyar Péter képére dobálják majd a nyilakat;
- a miniszteri döntések jellemzően villámgyorsan, még aznap megtörténtek, holott Papp szerint ez máshol átlagosan 3-4 hétig tart.
A Fásy család érintettsége
Papp beszélt Fásy Ádámról és családjáról, akik szintén jól jártak a támogatással, százmilliókat kaptak. A zenész később kikérte magának azt, hogy köze lenne a támogatásban részesülő Munkácsy Art Kft.-hez, mert nem az ő cége, és ő egyébként is nyugdíjas. Papp szerint ugyan papíron valóban nem az ő cége, mégis komoly anyagi haszna származott belőle Fásy családjának.
Több tanú is van rá, hogy a Fásy család több tagja is személyesen bement a főigazgatóhoz, és kérelmeket adattak be az ott dolgozókkal. Adtak be legalább egy ilyet a Munkácsy Art Kft. nevében is, holott papíron semmi közük hozzá. Papp tudomása szerint Fásy felesége, Fásy Marika ott volt, majd behívták Papp kollégáját, hogy adja be a pályázatot, és ez meg is történt – ezt a kollégája árulta el Pappnak. Annak nincs nyoma, hogy Fásynak lett volna meghatalmazása más cég nevében kérelmet beadni, annak ugyanis nyilvánosan elérhetőnek kéne lennie Papp szerint.
Az egyik Munkácsy Art-kérelemnek beérkezett már az elszámolása, amelyben Papp szintén megdöbbentő dolgokra bukkant: két olyan szerződés is van a Munkácsy Art Kft. és két cég között, amelyek Fásy Marikához, illetve Fásy Zsülikéhez tartoznak. Magyarán ugyanazokhoz a cégekhez mentek a kifizetések, akik a kérelmet benyújtották, holott papíron semmi közük hozzá.
Krucsainé és a Városliget Zrt.
A Városliget Zrt. esetében Papp egy 1,250 milliárdos támogatásról beszélt, amely 2024 decemberében lett kifizetve, 2025 májusában pedig visszafizetve, az ügyleti kamat azonban nem lett kifizetve a Városliget részéről. A Városliget Zrt. felügyelőbizottságának az a Krucsainé az elnöke, aki az NKTK-t is vezeti.
Papp a már említett megbeszélésen arról is kérdezte Krucsainét, hogyan lehet, hogy nem került visszafizetésre az ügyleti kamat. Ő azt állította, hogy már visszafizették, és ennek azért nincs nyoma, mert aznap lett befizetve (akkor, amikor kikérték a közérdekű adatigénylést). Ehhez hozzátartozik az is, hogy Papp tudomása szerint a Városliget Zrt. írt egy kérelmet Krucsainénak, hogy engedjék el a kamatot: a vezető Pappnak azt állította, hogy látta ezt a levelet, ám nem hagyta jóvá.
A Városliget Zrt. kérelmét megkapta az NKTK elszámoltatási osztályvezetője is, aki jelezte a társosztályvezetőnek, hogy a kamat elengedése törvényileg nem lehetséges, és egyeztetni kell a főigazgatóval. Ehhez képest Krucsainé még aznap délután közölte a Városliget Zrt.-vel, hogy a támogatást utalják vissza – a kamatról nem esett szó.
Hankó döntései esetében nincs szakmai ellenőrzés
Papp beszélt Hankó miniszteri keretéről is, amely a 447-es kódon futott. Ez egy olyan jellegű támogatás, amelyről egymaga rendelkezik, ebből kiírhat nyilvános, meghívásos és egyedi pályázatokat. Hankó pályafutása alatt Papp szerint 99 százalékban csak egyedi kérelmeket támogatott.
Amennyiben ő úgy dönt, hogy támogat egy pályázatot, ugyanaz az eljárásrend, mint a többi támogatásnál: okiratot kötnek, kifizetik, majd el kell számolni – normál esetben ez utóbbiba beletartozik a számlák és bizonylatok bemutatása mellett egy szakmai beszámoló is. Mivel azonban ez nem egy kollégium, nincs szakmai ellenőrzés. Mikor Papp erről kérdezte Krucsainét, azt válaszolta, hogy ő sem ért egyet ezzel az eljárásrenddel, de ez a gyakorlat volt már azelőtt is, hogy ő vezető lett volna.
Új iPhone, kölcsönzött festmények és foltos falak
Papp arról is beszélt, hogy mikor Krucsainé 2024-ben visszatért főigazgatóként az NKTK-hoz, első intézkedése az volt, hogy új céges autókat vetetett, és beszerezte a legújabb iPhone-t. Egyúttal lecseréltette az irodája teljes bútorzatát, és azóta többször is kifestette az irodát, az előtte található folyosóra pedig múzeumból béreltek festményeket. Ennek ellensúlyozására Papp több fotót is bemutatott a saját irodájáról és a dolgozói étkezőről, ahol foltos a fal, több helyen beázások nyomai láthatók.
Emellett arról is vallott, hogy idén a választások előtt közvetlenül arról támogatta a dolgozókat, hogy jelentős béremelést fognak kapni, ami beépül a bérükbe. A választások után azonban közölték, hogy ez mégsem beépülő összeg, határozott időszakra szóló keresetkiegészítés. Az indok: a költségvetés bizonytalan. „Mindezt úgy, hogy közben kiszórtak 17 milliárdot” – tette hozzá.
Egyre inkább dagad a botrány
A botrány akkor robbant ki, amikor Molnár ugyanebben a műsorban megosztotta: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) 17 milliárd forintot osztott ki 2025-ben a nyilvánosság kizárásával: az ezzel kapcsolatos adatok nem kerültek nyilvánosságra sem az NKA, sem az NKTK honlapján, holott ez a törvényi előírás. Az sem volt nyilvános, kik döntöttek erről – az illetékesek neve április 27-én, négy nappal Molnár megszólalása után került fel az NKA honlapjára –, és a szakmán belül is alig tudtak a pályázat kiírásáról.
Azóta a botrány lavinaszerűen érte az NKA-t: azóta Bús Balázs lemondott az NKA-alelnöki pozíciójáról, Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila pedig az NKA-bizottsági tagságáról. Hankó Balázsnak az ATV stúdiójában sem sikerült megnyugtató válaszokkal szolgálnia.
Az NKA négy egykori szakmai vezetője, L. Simon László fideszes kultúrpolitikus, Harsányi László, Lőrinczy György és Török András állásfoglalást adott ki a támogatások körüli botrányra reagálva, amiben aggodalmukat fejezik ki az NKA jövőjével kapcsolatban. A gyanús NKA-s támogatások miatt hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettek.
