Nem Kolumbusz Kristóf volt az első aki felfedezte Amerikát, de még csak nem is az első európai, aki elért a kontinenshez – írja a Live Science. Mire Kolumbusz megérkezett Amerikába 1492-ben, az őslakos amerikaiak már több 10 ezer éve ott éltek. A vikingek körülbelül 500 évvel korábban előzhették meg és még az is lehetséges, hogy a polinézek is eljutottak az Újvilágba Kolumbusz előtt.
Az első emberek akik megérkeztek az amerikai őslakosok voltak, ők észak-szibériaiak és kelet-ázsiaiak ősi csoportjaiból származhattak és valószínűleg a Bering-földhídon keresztül érkeztek, akár szárazföldön, akár a tengeren.
Az első amerikaiak érkezési időpontja azonban folyamatos vita tárgyát képezi. Számos tanulmány szerint az új-mexikói White Sands Nemzeti Parkban talált emberi lábnyomok, ezzel az emberi jelenlét is, körülbelül 21 ezer és 23 ezer évvel ezelőttire datálhatók. Ez a legutolsó jégkorszak leghidegebb időszakára esik, amikor a kontinens északi részét gleccserek és jégtakarók borították.
Első felfedezők különböző nemzetiségekből
A vikingek a 11. században jutottak el a kontinensre, sőt előőrsöt is építettek, L’Anse aux Meadows-ban, Új-Fundland északi csücskében. Nem tudni pontosan, melyik viking érte el elsőként Észak-Amerikát, az izlandi sagákban azonban találhatók utalások, amelyeket valószínűleg vikingek leszármazottjai írhattak a 13. és 14. században.
„Erik a Vörös sagája” szerint egy Bjarni Herjólfsson nevű kereskedő és legénysége lehetett az első viking, akik a 10. század végén eljutottak Észak-Amerikába – mondta Kevin McAleese, a NewFoundland és Labrador tartománybeli St. John’s-ban található The Rooms tartományi múzeum kurátora. A saga szerint a legénységet eltérítette a szél, miközben Grönland felé tartottak, és végül Észak-Amerika partjainál kötöttek ki. Herjólfsson úgy döntött, hogy nem kötnek ki, hanem a part mentén haladnak tovább, mielőtt Grönland felé vennék az irányt.
Ezzel szemben a grönlandiak krónikája arra utal, hogy Leif Erikson lehetett az első viking, aki a 10. század végén eljutott Észak-Amerikába, és többször is megfordult ott – mondta McAleese. Függetlenül attól, hogy melyik viking érte el elsőként Észak-Amerikát, a skandináv mondák szerint minden gyarmatosítási kísérlet meghiúsult a vikingek és az őslakosok ellenséges viszonya miatt, akik ráadásul még számbeli fölényben is voltak a gyarmatosítókkal szemben.
A vikingek mellett lehetséges, hogy a polinézek már évszázadokkal Kolumbusz érkezése előtt eljutottak a kontinensre. 2020-ban egy DNS-vizsgálat kimutatta, hogy a polinézek és az amerikai őslakosok – valószínűleg a mai Kolumbia területéről – körülbelül 800 évvel ezelőtt keveredtek egymással. Az viszont nem tisztázott, hogy a találkozás az Amerikába hajózó polinézek, vagy a polinéz szigetekre hajózó észak-amerikai emberek részéről történt-e.
Az Amerikából származó növényeket, mint az édesburgonyát, számos polinéz élőhelyen megtaláltak, ami vitát váltott ki arról, hogy vajon az emberek vagy az óceáni áramlatok hozták-e őket a szigetekre. Egy 2024-es tanulmány, amely a Rapa Nui-ról (másnéven Húsvéti-szigetek) származó növényeket elemezte megállapította, hogy a sziget lakói körülbelül ezer évvel ezelőtt dél-amerikai növényeket fogyasztottak.
Habár Kolumbusz az Amerikába tett utazásairól volt híres, ő továbbra is azt állította, hogy az általa felfedezett földrészek Ázsiában találhatók. A felfedező azért is köthette ennyire az ebet a karóhoz, mert pénzügyi háttere volt a dolognak. Spanyolország nagyszerű kinevezéseket és az ázsiai kereskedelemből származó vagyon egy részét neki ígérte, de csak abban az esetben, ha valóban sikerül neki új utat találnia Ázsiába.
Függetlenül attól, hogy Kolumbusz maga mit hitt, utazása hatalmas hatással volt a világra: a nyugati féltekén élő őslakos népeket a betegségek szinte teljesen kipusztították, az Európából érkező telepesek pedig gyarmatosították Észak- és Dél-Amerikát, ami végül új országok létrejöttéhez vezetett.
