V. Kelemen, az első avignoni pápa 712 éve, 1314. április 20-án hunyt el. A francia származású egyházfőnek már megválasztása is különös volt, de pontifikátusát is számos szokatlan döntés jellemezte – derül ki a Rubicon cikkéből.
A 13. század végén, illetve a 14. század elején a katolikus egyház és IV. (Szép) Fülöp francia király között komoly konfliktus éleződött ki. A Franciaországot centralizáló uralkodó saját állama után az egyházszervezetet is megpróbálta befolyása alá vonni. Az ellentét odáig fajult, hogy emberei 1303-van fizikailag bántalmazták VIII. Bonifác pápát, aki hamarosan el is hunyt. Utódja, XI. Benedek pedig mindössze nyolc hónapig töltötte be a pozíciót, halála után két befolyásos római nemesi család háborúba kezdett a város uralmáért.
A kaotikus helyzetben a konklávé 11 hónapig ülésezett, majd váratlanul Bertrand de Got bordeaux-i püspököt választotta meg, aki még csak bíborosi kalappal sem rendelkezett. Az V. Kelemen néven pápává váló pap előkelő család gyermeke volt, aki fiatal kora óta jó kapcsolatot ápolt Szép Fülöppel, és feltehetően az ő befolyásánák is köszönhető, hogy végül az egyház élére került.
Annak ellenére, hogy pápa volt, V. Kelemen sosem tette a lábát Róma földjére, Lyonban koronáztatta meg magát, majd Lyon, Poitiers, Toulouse, Bordeaux és végül Avignon városában rendezte be székhelyét. Költözködései miatt számos bírálat érte, sokan Szép Fülöp király bábjának tekintették. Ennek ellenére számos fontos, önálló lépés is köthető hozzá: hosszú idő után Kelemen volt az első, aki 1307-ben császárt koronázott VII. Henrik személyében, Gentilis legátus Magyarországra küldésével pedig megerősítette az Anjou-házból származó Károly Róbert uralmát.
Másfelől viszont valóban számos intézkedést tett Szép Fülöp befolyása miatt, például a bíborosi tanácsba nyolc új francia kardinálist nevezett ki, felváltva ezzel a hagyományos olasz többséget, és visszavonta VIII. Bonifác Fülöpre nézve kellemetlen bulláit. A francia király a templomos rend feloszlatását is elérte, amelynek hatalmas összegekkel tartozott. Vezetőjét, Jacques de Molayt 1314-ben eretnekség vádjávál máglyahalálra is ítélték. V. Kelemen a kivégzés után egy hónappal, 1314. április 20-án halt meg, halálát sokan Molay átkának tulajdonítják, amely még abban az évben Szép Fülöp királyt is utolérte.
További érdekességek a pápaság történetéből alábbi cikkeinkben olvashatók:
