Egy pszichológiai kísérlet arra a következtetésre jutott, hogy nem feltétlenül jó ötlet emodzsikat használni a munkahelyi kommunikációban – írja a Gizmodo.
Az Ottawai Egyetem 243 (134 férfi és 109 nő) felnőtt önkéntes reakcióját tesztelte kitalált vállalati üzenetekre, amelyekből néhányban voltak hangulatjelek. Ezzel próbálták felmérni az emodzsikra adott átlagos reakciót. A hangulatjelek nélküli üzeneteket ítélték a legprofibbnak, míg a pozitív emodzsikat tartalmazó üzenetek javították a „küldő” kompetenciáját.
Az eredményekben a nemek közti dinamikák is szerepet játszottak. A nők nagyobb valószínűséggel ítélték meg szigorúbban a munkahelyi leveleket, ha azokat nők küldték hangulatjelekkel, míg a férfiaknál ugyanezért elnézőbbek voltak. Ez a tendencia azonban az emodzsik nélküli üzeneteknél is megfigyelhető volt.
Erin L. Courtice, az Ottawai Egyetem Pszichológiai Karának munkatársa szerint az emodzsik nem csupán semleges kiegészítői a szöveges üzeneteknek, hanem hatással lehetnek arra, ahogyan mások megítélnek minket, a hozzáértés tekintetében.
A kutatók szigorú ellenőrzéseket alkalmaztak, hogy kutatásuk valódi és széles körben általánosítható pszichológiai jelenségeket tárjon fel. Az általuk választott emodzsik három darabra korlátozódtak: egy pozitív „mosolygósra”, egy negatív „dühösre” és egy semleges kifejezést vágó hangulatjelre.
A negatív hangulatjelek késztették leginkább arra a résztvevőket, hogy a munkahelyi üzeneteket helytelennek ítéljék meg, és hogy kevésbé tartsák kompetensnek a küldőt, főleg akkor, ha az üzenet pozitív vagy semleges tartalma nem állt összhangban az emodzsival.
A pozitív emodzsik nem enyhítették a rossz híreket vagy a kritikus visszajelzéseket, hanem fokozták a gyanút a feladó tisztességével és őszinteségével szemben. Azonban ha a vidám hangulatjelek összhangban voltak a szöveg pozitív vagy semleges hangnemével, az javította a küldő megítélését és hozzáértését.
