Tudomány

Nem csak kitaláció A Hail Mary-küldetés

Ryan Gosling egy űrhajóban Hail Mayr-Küldetés
Jonathan Olley © 2026 Amazon Content Services LLC. All Rights Reserved.
Ryan Gosling, aki Dr. Ryland Grace-t alakítja A Hail Mary-küldetés című filmben.
Ryan Gosling egy űrhajóban Hail Mayr-Küldetés
Jonathan Olley © 2026 Amazon Content Services LLC. All Rights Reserved.
Ryan Gosling, aki Dr. Ryland Grace-t alakítja A Hail Mary-küldetés című filmben.
Ez a tudományos-fantasztikus film a kvantumfizika, az asztrobiológia és a tömeg-energia átalakulás kérdésköreivel is foglalkozik.

A mozikban nemrég megjelent nagy sikerű A Hail Mary-küldetés sokat alapoz a fizikára, a biológiára és a csillagászatra. A Scientific American kiderítette, hogy a film mennyire felel meg a valóságnak.

Mik azok az asztrofágok, és hogyan működnek?

A történet alapfelvetése szerint asztrofágok (görögül nagyjából csillagfalót jelent) telepednek meg a Napon, hogy szaporodás céljából a Nap és a Vénusz között utazgassanak. Populációjuk növekedésével azonban eltakarják a Nap fényét, veszélybe sodorva a földi életet.

A mikroorganizmusok megfelelő mennyiségű energiával valóban képesek lennének megtenni ezt az utat, azonban az út mindkét irányba más energiamennyiséget igényelne. „A Naptól a Vénuszig nem lenne olyan nehéz, mert abba az irányba már eleve folyamatos a naprészecskék áramlása” – mondta Chad Orzel, a Union College fizikusa. A visszaút picivel több energiát igényelne, a napszél ellensúlyozása miatt.

Andy Weir sci-fi író egy űrhajóban
Andy Weir író A Hail Mary-küldetés forgatásán / Jonathan Olley © 2026 Amazon Content Services LLC. All Rights Reserved.

A film alapjául szolgáló regény írója, Andy Weir azzal oldotta meg ezt a problémát, hogy az asztrofágokat olyan élőlényekként képzelte el, amelyek képesek elnyelni a neutrínókat, vagyis „szellemrészecskéket”, amelyek általában nem lépnek kapcsolatba más anyagokkal. Másodpercenként több 10 milliárd neutrínó részecske halad át a Föld minden köbcentiméterén – így rajtunk is.

Ezeknek a többsége a Napból származik, amely ragyogása közben folyamatosan bocsájtja ki őket. Ezeknek a szellemrészecskéknek van tömegük, és így energiájuk is (Einstein E = mc2 egyenlete alapján). Ha az asztrofágok képesek lennének a Nap energiáját felhasználni arra, hogy sejthártyáikban neutrínókat hozzanak létre (a tudományos megközelítés itt kezd kicsit elvont lenni), akkor ezeket a részecskéket fel tudnák használni hajtóanyagként. Az asztrofágok a neutrínók tömegének nagy részét energiává alakítanák (valójában infravörös fénnyé), amelyet ezután tolóerőt létrehozva irányítottan tudnának kisugározni. Ez a kitalált folyamat rendkívül hatásos lenne.

Valódiak-e a filmben említett csillag- és bolygónevek?

A filmben emlegetett Tau Ceti, 40 Eridani és Adrienn égitestek valóban léteznek, habár az Adrienn kitalált név. A Tau Ceti egy csillag, amely körülbelül 12 fényévre, míg a 40 Eridani – egy asztrofágok sújtotta csillagrendszer, ahonnan Rocky származik – nagyjából 16 fényévre található a Földtől. Adrienn, a Tau Ceti bolygója, ahová a szereplők ellátogatnak, valós, de a csillagászok Tau Ceti e néven emlegetik, és nagyon keveset tudnak róla. Weir szándékosan választott hozzánk közeli és a mi bolygónkhoz hasonló égitesteket, hogy érzékeltesse közös eredetünket.

Akárcsak a Földön létező élőlények nagy része, az asztrofág is rendelkezik mitokondriummal, amely alátámasztja azt a kitalált elképzelést, hogy a földi élet és az asztrofágok közös őstől származnak – jegyzi meg Mike Wong, a Carnegie Science asztrobiológusa. Hozzáteszi, tudjuk, hogy a mitokondriumok a Földön alakultak ki.

Lehetséges-e a mesterséges gravitáció?

A mesterséges gravitáció elméletben lehetséges, és nagyjából úgy működne, mint a Hail Mary űrhajón. Az űrhajó egy része körkörösen forogna, és az ebből származó centripetális erő okozná a gravitációt az utasok számára.

Drew Feustel, a Vast magánűrállomás-vállalatának vezető űrhajósa és a film egyik műszaki tanácsadója szerintegy forgó űrállomás megépítése nemcsak lehetséges, hanem a Vast prioritásai között is szerepel. Ugyanakkor kiemeli, hogy a Földön nincs ismert módszer a gravitáció szimulálására (ami a filmben egy ponton mégis megtörténik).

Mennyire reális, hogy bárkiből lehet űrhajós?

A NASA vagy bármilyen állami űrügynökség nem foglalkozik azzal, hogy bárkit csak úgy az űrbe küldjön, viszont az űrhajósnak minősítő követelmények szigorúsága történelmileg változó volt – mondta Mike Massimino, a NASA egykori űrhajósa.

Ryan Gosling színész Hail Mary-Küldetés
Ryan Gosling, aki Dr. Ryland Grace-t alakítja A Hail Mary-küldetés című filmben / Jonathan Olley © 2026 Amazon Content Services LLC. All Rights Reserved.

1983 és 2003 között a NASA „teherszakértőket” képzett ki, akik speciális, a küldetés szempontjából elengedhetetlen ismeretekkel rendelkeztek, és az űrsikló legénységének tagjaiként repültek, ám összességében kevesebb kiképzést kaptak a hivatásos űrhajósoknál. Valamint köztudott, hogy valóban kiválasztottak egy tanárt, hogy az űrbe menjen.

A NASA múltbeli és jelenlegi űrhajósainak képesítése rendkívül sokszínű: a tanári pályától kezdve a mérnökökön és pilótákon át a planetáris (bolygókkal és csillagokkal foglalkozó) tudományokig terjed. Massimino szerint az, hogy miket kell tudnia egy űrhajósnak, a küldetéstől és a legénység többi tagjának képesítésétől függ.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik