Tudomány

„Úgy éljük az életünket, hogy a halál lehetőségét távol tartjuk magunktól” – ezt kell tudni az onkopszichológiáról

Adrián Zoltán / 24.hu
Adrián Zoltán / 24.hu
Magyarországon a daganatos megbetegedések egyértelműen a vezető halálokok közé tartoznak, a rákos emberek lelki, érzelmi és társas problémáival foglalkozó onkopszichológia mégis évtizedes lemaradásban van a nyugati trendekhez képest. Az ELTE adjunktusa, Koncz Zsuzsa klinikai szakpszichológus elmagyarázza, miről is szól ez a terület, milyen múltra tekint vissza, illetve milyen helyzetben vannak a betegek itthon.

Hazánkban évente több tízezer embert diagnosztizálnak daganatos megbetegedéssel. Az orvostechnológia fejlődése miatt azonban a rákdiagnózis ma már nem feltétlenül halálos ítélet: a rendszeres szűrések mellett a sugárkezelés és a kemoterápia is sokak életét megmentheti. Az orvosi ellátás mellett azonban a rákbetegek és hozzátartozóik lelki, pszichológiai támogatása is kiemelten fontos: ezt az irányzatot nevezzük onkopszichológiának. Koncz Zsuzsa, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének oktatója a 24.hu-nak adott interjújában részletesen kifejtette, miről is szól ez a terület, hogyan éreznek a rákbetegek és a hozzátartozóik, ahogy arra is kitért: miként lehetséges, hogy hazánk több évtizedes lemaradásban van ezen a téren.

Magyarországon még mindig tartja magát az a gondolat, hogy, aki pszichológushoz megy, az bolond. Ez sokakat elriaszt attól, hogy segítséget kérjen. Bár szüksége lenne lélektani támogatásra, nem mer szakemberhez fordulni, mert azt gondolja, hogy bolondnak fogják tekinteni, megbélyegzik. Ez igaz lehet a rákbetegek esetében is, akik a testi megbetegedésük kapcsán már átélhetnek egyfajta stigmatizációt

– jelentette ki a szakértő.

Adrián Zoltán / 24.hu
A cikk tartalmából

Az ELTE adjunktusával, Koncz Zsuzsa klinikai szakpszichológussal az alábbi témákat érintettük az interjúban:

  • mióta beszélhetünk onkopszichológiáról, és hogyan kapcsolódik ez a rákkutatáshoz,
  • mivel is foglalkozik ez a terület tulajdonképpen, és miben tér el a többi pszichológiai irányzattól,
  • hogyan kapcsolódik a lelki világunk a rákdiagnózishoz,
  • melyek a leggyakoribb reakciók a diagnózis közlése után,
  • hogyan segíthetnek a hozzátartozók,
  • miért jelenthet rájuk is veszélyt a szerettük rákdiagnózisa,
  • illetve miért csak évtizedekkel később lett Magyarországon keretrendszer és képzés.
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik