Ahogy arról korábban írtunk már, nagyon valószínű, hogy nyártól a Csendes-óceánon egy újabb El Niño-esemény fog kialakulni, ami jelentősen megemelheti a globális átlaghőmérsékletet – csakúgy, mint azt megtapasztalhattuk 2023-tól egészen 2024-ig. A mostani El Niño a modellek előrejelzése szerint akár egy szuper El Niñóvá is fejlődhet, amely ritkán fordul elő – ez legutóbb 2016-ban következett be. A Másfélfokon az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói megvizsgálták, hogy mekkora hatása van ennek az éghajlati ingadozásnak a magyarországi hőmérsékleti és csapadékviszonyokra.
A Csendes-óceánon néhány évente kialakuló El Niño (teljes nevén El Niño-Déli Oszcilláció, azaz ENSO) globálisan jelentős hatásokkal jár, mert átmenetileg tovább emelheti a Föld átlaghőmérsékletét. Egy erősebb El Niño akár 0,2 Celsius-fokkal is növelheti, míg a La Niña (az éghajlati jelenség ellentétpárja) idején csökkentheti a teljes Földre számolt évi átlaghőmérsékletet. A fázisváltás időszaka március-április, tehát mostanában dől el, hogy a következő hónapokban milyen irányba halad ez az éghajlati jelenség.
Hogy hatna ez hazánkra?
Európa és különösen Magyarország már nagyon távol esik a trópusi Csendes-óceántól, ezért az El Niño hatása csak különböző távkapcsolati rendszereken keresztül juthat el térségünkbe. Szabó Péter és Pongrácz Rita több ENSO-indikátort vetett össze a magyarországi téli és nyári hőmérsékleti, illetve csapadékadatokkal. Az eredmények szerint az összefüggés összességében gyenge, még a legerősebb kapcsolatok esetében is.
A téli hőmérsékletnél is hasonló, pozitív kapcsolat volt kimutatható: ilyenkor gyakrabban fordulnak elő enyhébb telek. Ahogy a legutóbbi El Niño kialakulása után, 2024-ben is történt, a világon a szokásosnál is nagyobb valószínűséggel számíthatunk extrém eseményekre 2027-ben: hőhullámokra, aszályra, hirtelen lezúduló, nagy csapadékra vagy akár árvizekre. Az El Niño idején még melegebb óceán és légkör ugyanis több energiát és több vízgőzt képes tárolni, ami kedvez a szélsőségek kialakulásának, és ezzel felerősíti a globális felmelegedés hatását.
Hazánk időjárását eközben sokkal inkább az európai légköri mozgások alakítják, úgymint a szibériai anticiklon (magasnyomású légköri képződmény), az azori anticiklon, valamint az Atlanti-óceán felől vagy a mediterrán térségből induló ciklonok. Ugyanakkor egyre inkább úgy tűnik, hogy a tartósan fennmaradó időjárási helyzetek – például a mérsékelt öv nyugati alapáramlását blokkoló anticiklon, hőhullámok, a tartós északi vagy déli áramlás vagy adott térség felett hosszabban tartózkodó, úgynevezett beragadó ciklonok – határozzák meg a hazai időjárást.
