Gazdaság

Nyugdíjszakértő: hibásan számolt a kormány a 2026-os nyugdíjaknál

Nagy Borbála / 24.hu
Nagy Borbála / 24.hu
A valorizációs kormányrendelet-tervezet szerint idén a szorzók 9 százalékkal lesznek magasabbak, mint a tavalyi szorzók voltak. Ez Farkas András nyugdíjszakértő szerint téves adat, a KSH kereseti adatai szerint a valorizációs szorzóknak 9,4 százalékkal kell nőniük.

A 2026 január 1. és december 31. közé eső kezdőnappal megállapítandó nyugdíjak alapját képező nettó havi életpálya-átlagkereset számítása során alkalmazandó valorizációs szorzók 2026-ban 9 százalékkal nőnek a tavaly alkalmazott szorzókhoz képest, a valorizációs kormányrendelet tervezete szerint.

Farkas András szerint azonban a valorizációs szorzóknak nem 9 százalékkal, hanem 9,4 százalékkal kell nőniük, a KSH kereseti gyorstájékoztatója 2025. január–december hónapokra vonatkozó adata szerint:

„A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 705.000 forint, a nettó átlagkeresete 486.800 forint volt.
A bruttó átlagkereset 9,0 százalékkal, míg a nettó átlagkereset 9,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának adatát”.

Ezekből az adatokból nem a bruttó átlagkeresetre vonatkozó 9 százalék, hanem a nettó átlagkeresetre vonatkozó 9,4 százalék az irányadó – olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

A nyugdíjak leszakadása miatt még ennyi is számít

A nyugdíj összege egyrészt a szolgálati idő hosszától, másrészt a nettó életpálya-átlagkereset összegétől függ. A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év átlagkereseti szintjéhez igazítani. A valorizációs szorzók az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését tükrözik.

2026-ban történő nyugdíj-megállapítás esetén a valorizálás a 2024-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. Ennek során a 2024-es és korábbi naptári évekre (minden évre külön-külön) meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet, így igazítva a különböző naptári évek számított nettó kereseteit a 2025-ös év országos nettó átlagkereseti szintjéhez.

Erre az értékkövetésre a magyar nyugdíjszámítási eljárás során feltétlenül szükség van, hiszen ennek hiányában a sok évvel ezelőtti keresetek természetes inflációs elértéktelenedését nem korrigálná a számítás.

A valorizáció nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíjra, hanem a nők kedvezményes nyugdíjára is vonatkozik, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj összegét.

A valorizációs rendelet megjelenése az idén nyugdíjba vonuló közel 90 ezer ember számára nagy jelentőségű esemény, különösen azok várják már a rendeletet, akik 2026 első két hónapjában nyújtották be a nyugdíjigénylésüket, mert az ő nyugdíjuk végleges összegének megállapítására vonatkozó törvényi határidő csak a valorizációs rendelet közzétételét követő 15. napon, valamikor áprilisban jár le, addig legfeljebb nyugdíjelőleget kapnak.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik