Megszólalt Irán új legfőbb vezetője: folytatjuk a támadást, a Hormuzi-szoros zárva marad

Cáfolta azokat a korábban megjelent, amerikai hírszerzési jelentéseket Majid Takht-Ravanchi, iráni külügyminiszter-helyettes, miszerint Irán elaknásítja a Hormuzi-szorost, ezzel akadályozva meg a hajóforgalmat.

Néhány országgal már egyeztettünk a tengerszoroson való átkeléssel kapcsolatban, és együtt is működtünk velük. Ám azok az országok, melyek csatlakoztak az Irán elleni agresszióhoz, nem számíthatnak biztonságos átkelésre

– nyilatkozta Takht-Ravanchi.

Az Irán elleni amerikai-izraeli támadások kezdete óta 16 civil hajót – köztük tankereket, konténerszállítókat és egyéb szállítóhajókat – ért iráni támadás a térségben március 1. és 11. között, az Institute for the Study of War és az AEI Critical Threats nevű szervezetek adatai szerint.

(BBC, Reuters)

Légicsapás érte az iraki Erbílben lévő olasz katonai támaszpontot csütörtökre virradó éjjel – jelentette be az X-en Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, hozzátéve, hogy senki sem sérült meg a támadásban.

A kormányfő szolidaritásáról és „közelségéről” biztosította az erbíli Camp Singara bázison állomásozó katonákat, és hangsúlyozta, Olaszország büszke a a válságövezetekben világszerte a béke és a biztonság érdekében dolgozó olasz katonák bátorságára és hozzáértésére.

Az olasz védelmi minisztérium először rakétatámadásról tett említést a honlapján, de később illetékesek elmondták, hogy a bázist valójában egy drón érte el, amely elpusztított egy logisztikai célokra használt katonai járművet.

Az Irak északkeleti részén található bázison szolgáló katonák fel voltak készülve a támadásra, a becsapódáskor a bunkerben tartózkodtak – nyilatkozta Stefano Pizzotti ezredes, a bázis parancsnoka a SkyTG24 olasz hírtelevíziónak csütörtökön.

Pizzotti elmondta, hogy az iráni konfliktus kirobbanása óta készenlétben állnak.

Az olasz védelmi miniszter, Guido Crosetto az olasz közmédia híradójában a bázis elleni támadást szándékosnak nevezte. Hozzátette, hogy NATO-támaszpontról van szó, amelyet az utóbbi napokban már több támadási kísérlet ért.

(MTI)

Donald Trump amerikai elnök a Truth Socialön arról írt, hogy az olajárak emelkedése végső soron az amerikaiaknak kedvez, mert az Amerikai Egyesült Államok a világ legnagyobb olajtermelő országa.

Az Amerikai Egyesült Államok messze a világ legnagyobb olajtermelője, így amikor az olaj ára emelkedik, rengeteg pénzt keresünk

– írta az amerikai elnök. Hozzátette, hogy számára ennél még fontosabb cél megakadályozni, hogy

egy ördögien gonosz hatalom, Irán, nukleáris fegyverhez jusson és elpusztítsa a Közel-Keletet, sőt, az egész világot.

Az olaj ára csütörtök hajnalban ismét kilőtt, a brent világpiaci ára 100 dollár fölé emelkedett, aztán némileg visszaesett. A magyar kormány védett árat vezetett be a hazai benzinkutakon. A benzin esetében 595 forint, a gázolaj esetében 615 forint fölé nem emelkedhet az üzemanyag literenkénti ára, ami csak a magyar rendszámú és magyar forgalmival rendelkező járművekre vonatkozik. Szakértők szerint a kormány nem tud csodát tenni az árstoppal, az üzemanyag utánpótlásánál pedig meglehetősen rossz a helyzet alakulhat ki.

Első nyilvános megszólalásában az új iráni legfőbb vezető, Modzstaba Hámenei a nemzeti egységre szólította fel az iráni népet, és kijelentette: a Hormuzi-szoros továbbra is zárva marad, ugyanis ezzel kívánnak nyomást gyakorolni Irán ellenségeire. Ezenkívül az ajatollah arról is beszélt, hogy folytatni kell az amerikai támaszpontok bombázását a szomszédos országokban.

Hámenei hangsúlyozta, Irán jó kapcsolatokat kíván fenntartani a szomszédos országokkal.

Mind a 15 szomszédos országgal jó kapcsolatunk volt, mi csak az amerikai katonai bázisokat vettük célba, és a támadásokat folytatni is fogjuk

– jelentette ki az ajatollah, aki arra kérte a Iránnal szomszédos közel-keleti országokat, zárják be az országukban működő amerikai bázisokat.

Bár az ajatollah azt állítja, hogy Irán kizárólag amerikai katonai bázisokat támad, a térségben több olyan csapás is történt, amely civil létesítményeket vagy olajipari infrastruktúrát ért.

Modzstaba Hámenei név szerint nem említette azokat az országokat, amelyeket Irán ellenségeinek tekint, ugyanakkor a közzétett nyilatkozatában elmondta, hogy Irán kártérítést fog követelni az ellenségeitől a háború során elszenvedett károkért.

Kártérítést fogunk követelni az ellenségtől. Ha ezt nem kapjuk meg, olyan mértékű pusztítást hajtunk végre az országukban, amilyen mértékben ők pusztítottak Iránban.

– jelentette ki az iráni legfőbb vezető.

Az apja, Ali Hámenei halála után nagyajatollahnak választott Modzstaba Hámenei nem élő közvetítésben beszélt a néphez, a közleményét az iráni állami média munkatársai olvasták fel. Az új legfőbb vezető is megsérült abban az amerikai–izraeli légicsapásban, amelyben apja és több családtagja életét vesztette. A nagyajatollahot a szerdai információk szerint kórházban ápolják.

(via CNN, BBC)

Két olajszállító tartályhajó gyulladt ki Irak baszrai kikötőjében, miután robbanóanyaggal megrakott csónakok csapódtak beléjük. A Reuters hitelesített videót is közölt a Perzsa-öbölben történt eseményről, amin látható, ahogy az égő hajókról tízméteres lángok csapnak fel. Az ország harmadik legnépesebb városának kikötője ellen az iraki hatóságok szerint Irán intézett támadást. A incidensben legalább egy ember életét vesztette.

Néhány órával a baszrai támadás előtt további három hajót is támadás ért a Perzsa-öböl térségében. Az egyik esetért az Iráni Forradalmi Gárda vállalta a felelősséget: közlésük szerint egy thaiföldi teherszállító hajót gyújtottak fel, mert az nem tett eleget a gárda utasításainak. Egy másik, konténereket szállító hajó csütörtökön arról számolt be, hogy ismeretlen lövedék találta el az Egyesült Arab Emírségek közelében.

Thaiföld csütörtökön bekérette Irán bangkoki nagykövetét, miután előző nap az iráni Forradalmi Gárda támadást intézett egy thaiföldi hajó ellen a Hormuzi-szorosban. A sajtóhoz eljuttatott közleményében a külügyminisztérium aggodalmát fejezte ki az incidens miatt, a megbeszélés részleteit azonban nem közölték.

A thaiföldi tengerészeti hivatal közlése szerint a thaiföldi zászló alatt közlekedő Majuri Nari (Mayuree Naree) teherhajót Omán partjainál érte támdás, és ennek következtében kigyulladt. Az ománi haditengerészet a hajó húszfős legénységet kimenekítette, három tengerészt azonban továbbra is keresnek.

Az iráni Forradalmi Gárda jelentkezett a támadás elkövetéséért, hozzátéve, hogy egy másik hajót, a libériai zászló alatt közlekedő, izraeli tulajdonú Express Rome konténerhajót is eltalálták Irán déli partjainál, miután az „figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket”.

Az iráni katonai vezetés szerdán közölte, hogy célpontnak tekintik az összes olyan hajót, amely a Hormuzi-szoroson keresztül az Egyesült Államokba, Izraelbe vagy ezek szövetségeseihez tart. A katonai szóvivő közlése szerint Teherán nem fogja engedni, hogy a térségen keresztül akár „egyetlen liter olajat is” szállítsanak ezeknek az országoknak.

(MTI)

A globális olajellátás biztonságát veszélyeztető újabb iráni katonai lépések miatt megugrott a kőolaj ára, csökkentek az ázsiai tőzsdeindexek, és gyengült a forint a főbb devizákkal szemben csütörtök reggel.

Röviddel fél hét után az északi-tengeri brent olaj hordónkénti ára 8,40 dollár (9,12 százalék) emelkedéssel 100,38 dolláron állt.

Az ázsiai tőzsdék mindegyike mínuszban mozgott. A térségben irányadó tokiói tőzsde Nikkei225 indexe 1,5 százalékos, a szöuli 1 százalékos, a sanghaji pedig 0,8 százalékos gyengülést jelzett.

Az euró 389,64 forintra erősödött a szerda esti 386,57 forintról. A svájci frank jegyzése 428,39 forintról 431,90 forintra emelkedett, a dollár pedig 334,04 forintról 337,59 forintra drágult.

(MTI)

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását a világ tartalékaiból az iráni konfliktus nyomán felszökött olajárak stabilizálása érdekében – közölte Donald Trump amerikai elnök szerdán.

Az elnök egy Kentucky államban tartott nyilvános eseményen jelentette be, hogy a nemzetközi szervezet beleegyezett abba, hogy összehangolja a különböző országok tartalékait érintő lépést, ami jelentős mértékben lenyomja majd az árakat a világpiacon.

Trump a katonai helyzetet illetően azt mondta, hogy az amerikai hadsereg az elmúlt másfél hétben „gyakorlatilag elpusztította Iránt”. Egy másik megszólalásában az elnök közölte, hogy az amerikai támadások jelenleg Irán dróngyártó kapacitásait, valamint a tengeri aknák elhelyezésére vonatkozó haditengerészeti képességeit érintik. Trump úgy fogalmazott, hogy az iráni konfliktus Irán számára háború, míg az Egyesült Államoknak „kirándulás”, ami Amerikát „kívül tartja egy háborún”.

A G7-országok vizsgálni kezdték a lehetőségét annak, hogy kíséretet biztosítsanak a hajók számára annak érdekében, hogy szabadon közlekedhessenek a Hormuzi-szorosban – olvasható a G7 elnöksége által szerdán kiadott közleményben.

A közleményt azután adták ki, hogy Emmanuel Macron francia elnök videókonferenciára hívta össze az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Olaszország, Nagy-Britannia, Németország és Franciaország vezetőit, hogy megvitassák az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen vívott háborút és annak következményeit az energiaárakra.

„Munkacsoportot állítottunk fel, hogy feltárja a hajók kísérésének lehetőségét, amikor biztosítottak a megfelelő biztonsági feltételek, és ez megegyezik a hajózási vállalatok, szállítócégek és biztosítók megközelítésével” – áll a közleményben.

A G7-esek megállapodtak, hogy egyeztetnek az Öböl menti országokkal a közel-keleti háború gazdasági következményeinek kezelése érdekében. A hét ország vezetői figyelmeztettek, hogy el kell kerülni az exportkorlátozással kapcsolatos intézkedéseket. A G7 megerősítette továbbá eltökéltségét az Oroszország elleni szankciók folytatása mellett. Előzőleg Macron, a csoportosulás soros elnöke a tanácskozás után kijelentette: noha a Hormuzi-szoros háború miatti blokádja mintegy 20 százalékkal visszaveti a világ kőolajszállítását, ez sem indokolja az Oroszország elleni szankciók feloldását.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el szerdán, amelyben az Irán által az Öböl menti országok és Jordánia ellen megkezdett támadások azonnali beszüntetését követeli – de nem említi az Egyesült Államok és Izrael offenzíváját Irán ellen, amelyet utóbbi a támadásaival megtorol.

A határozat elítéli Irán minden cselekedetét, illetve fenyegetését, amely a Hormuzi-szoros lezárásával, illetve az ott áthaladó nemzetközi hajózás akadályoztatásával és zavarásával kapcsolatos.

A Bahrein és az Öböl menti Országok Együttműködési Tanácsa többi tagállama (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Omán és Katar), valamint Jordánia által benyújtott határozattervezetet a BT 15 tagországa közül 13 támogatta, ketten tartózkodtak: Oroszország és Kína. A határozatot a szavazás előtt az ENSZ 135 tagállama támogatta a Közgyűlésben.

„A nemzetközi közösségnek ez a tömeges támogatása annak kollektív felismerését tükrözi, hogy mekkora veszélyt jelentenek az országaink elleni indokolatlan iráni támadások” – mondta Bahrein ENSZ-nagykövete, Dzsamál er-Ruvajie. Jérome Bonnafont, Franciaország állandó ENSZ-képviselője pedig úgy fogalmazott: „Iránnak meg kell hallania a nemzetközi közösségnek és a Biztonsági Tanácsnak ezt az erős üzenetét, és fel kell hagynia a konfliktus kiszélesítésével.”

(MTI)