Belföld

Bizalom vagy bizalmatlanság? A házassági szerződés már nem a kőgazdagok kiváltsága

Csóti Rebeka / 24.hu
Csóti Rebeka / 24.hu
Jelentősen megnőtt a házassági vagyonjogi szerződések száma Magyarországon az elmúlt öt évben, a tendencia pedig erősen összefügg azzal, hogy míg a rendszerváltáskor a társadalom túlnyomó részének legfeljebb egy ingatlana és autója volt, úgy napjainkban már sokaknak van számottevő vagyona. Dr. Sávolyi Györgyi ügyvéd lapunknak arról beszélt, az esetek 70 százalékában szülői nyomásra kötnek a házastársak ilyen szerződést. Gyakori félreértés, hogy ennek elsődleges célja a már meglévő különvagyon rögzítése. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara úgy látja: a házassági vagyonjogi szerződés nem a bizalmatlanság jele, hanem sok esetben racionális döntés, amely a család érdekét szolgálja.

A közjegyzőknél kötött házassági vagyonjogi szerződéseknél évek óta stagnálást tapasztalni, de ha azt vesszük, hogy eközben az elmúlt években a házasságkötések száma folyamatosan csökkent – 2021-ről 2024-re mintegy egyharmadával –, úgy arányaiban nő a vagyonjogi tudatosság a házasok vagy házasságot tervezők körében a közjegyzőknél kötött vagyonjogi szerződések alapján – közölte a 24.hu megkeresésére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Hozzátették, a valós folyamatokat bemutató adataik nincsenek, mert a közjegyzők mellett ügyvédek is készítenek ilyen típusú szerződéseket, ugyanakkor a közjegyzők tapasztalata szerint az elmúlt évtizedekben megerősödött a középosztály, és létrejött egy jelentős vállalkozói réteg, amelynek tagjai már sokszor előre, tudatosan kezelik vagyonukat. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy ennek a rétegnek több a vagyona, mint a rendszerváltás idején.

Ez pedig a házassági vagyonjogi szerződésekben is megmutatkozik: a tapasztalatok szerint egyre több vagyonról rendelkeznek. Egyre többen vannak azok is, akik már nem a bizalmatlanság jelének tekintik a házassági vagyonjogi szerződést, hanem azt gondolják, a szerződése megkötése segít abban, hogy ne legyen bizalmatlanság a felek, illetve szüleik között – írták.

Dr. Sávolyi Györgyi családjogra specializálódott ügyvéd ezt megerősítve elmondta, 2014 előtt nem volt ennyire körülírva a vagyonrendszer, de tulajdonképpen nem is volt rá szükség, mert vagyonuk sem volt az embereknek.

„A 90-es években a tanácsi lakás bérleti jogáról tudott volna megegyezni a legtöbb házaspár, így nem bírt a maihoz hasonló  jelentőséggel a közös vagyon megosztása sem.

Szegény ember nem köt ma sem ilyen szerződést, mert nincs mire, de ahogy több pénze van már a fiatalabb korosztálynak is, tudatosabban terveznek.

A mai 40-es korosztályú ügyfelek már rendelkezhetnek jelentős vagyonnal, akár nyaralóval, lakással, külföldi ingatlannal, cégekkel, befektetésekkel. És ők még nem is a kőgazdagok” – magyarázta.

Szalay Zoltán / Fortepan Budapest 1990.

Akinek semmije nincs, annak vesztenivalója sincs

Az ügyvéd kifejtette, a mai napig vannak félreértések a házassági vagyonjogi szerződésekkel kapcsolatban a köztudatban. A törvényes vagyonjogi rendszer ugyanis kimondja, hogy közös tulajdon mindaz, amit a felek együtt szereznek, ha másként nem rendelkeznek.

„Sokan a mai napig úgy kötnek ilyen szerződést, hogy a vőlegénynek van egy lakása, meg a menyasszonynak is, de a szerződés célja egyszerűen nem ezekre vonatkozik.

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik