Donald Trump csak a feltétel nélküli megadást fogadja el Irántól

Az Azerbajdzsáni Állambiztonsági Szolgálat megakadályozott egy merényletsorozatot, amelyet az Iráni Forradalmi Gárda tervezett végrehajtani azerbajdzsáni célpontok ellen – közölte az azeri állami televízió pénteken az állambiztonságra hivatkozva.

„A célpontok között a Baku-Tbiliszi-Ceyhan kőolajvezeték, Izrael bakui nagykövetsége, az úgynevezett „hegyi zsidók” közösségének egyik vezetője és az askenázi zsinagóga szerepelt. A közlemény szerint az Iráni Forradalmi Gárda három, C-4 robbanóanyaggal töltött robbanószerkezetet juttatott Azerbajdzsánba, melyekkel a merényletsorozatot tervezte végrehajtani. Irán már korábban azzal fenyegetett, hogy csapásokat fog mérni ellenséges energia-útvonalakra. A Baku-Tbiliszi-Ceyhan vezeték Azerbajdzsánból indul, és Georgián keresztül halad Törökországig, ahol Ceyhan kikötőjéből szállítják tovább a nyersolajat Izraelbe.

(MTI)

Az izraeli légierő újabb légicsapásokat mért teheráni és bejrúti célpontokra péntek délután – közölte egy izraeli katonai szóvivő. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy Teheránban támadást hajtott végre az iráni rezsim egyik magas rangú parancsnoka, Ali Hidzsázi ellen, aki a légitámadásban megölt iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah hivatalvezetőjének helyettese volt, és aki még most is rendkívül nagy befolyással bír.

„Ő jóval több, mint a hivatalvezető helyettese. Évek óta a legbefolyásosabb személyiségek egyikének számít, és ő felel a hivatal biztonságáért” – írta róla Raz Cimit, az izraeli nemzetbiztonsági tanulmányok intézetének Irán- és síita szakértője.

„Hidzsázinak az 1990-es évek vége óta nőtt meg a befolyása, amikor az elnök számos biztonsági hatáskörét, köztük az ellenzékkel szembeni fellépést az ő kezébe adták át. Emellett Hamenei képviselőjeként részt vett kényes biztonságpolitikai megbeszéléseken”- tette hozzá.

Az izraeli hadsereg szóvivője, Efi Defrin tájékoztatást adott arról, hogy péntek reggel ötven vadászgép mintegy száz rakétával bombázta Hamenei kiterjedt teheráni bunkerét, ahol vezető tisztségviselők tartózkodtak. Egyelőre nem lehet tudni, hogy kik tartózkodtak a bunkerben, és közülük ki vesztette életét. Az Irán elleni offenzíva elején megölt Hameneit nem ott, hanem az irodájában érte a támadás – mondta.

(MTI)

Donald Trump a Truth Socialon pénteken megjelent bejegyzésében kijelentette, hogy csak a feltétel nélküli megadást fogadja el Irántól, ha Teherán megállapodást akar.

Az amerikai elnök kifejtette, hogy az iráni rezsim fegyverletétele és az ország új vezetőinek kiválasztása után az Egyesült Államok és szövetségesei Irán felvirágoztatásán dolgoznak majd.

„Mi, sok csodálatos és bátor szövetségesünkkel, partnerünkkel, azon dolgozunk majd fáradhatatlanul, hogy visszahozzuk Iránt a pusztulás széléről, hogy gazdaságilag nagyobbá, jobbá és erősebbé tegyük, mint valaha” – írta az amerikai elnök, azt hangoztatva, hogy Irán előtt nagyszerű jövő áll.

Amerikai hírszerzési források szerint Oroszország célpont-meghatározási információkkal segíti Iránt az amerikai erők Közel-Keleten történő megtámadásában – írja a Washington Post. Ez az első bizonyítéka annak, hogy egy másik nagy amerikai ellenfél – ráadásul egy nukleáris hatalom – közvetve belépett a konfliktusba.

A beszámolók szerint Oroszország a háború kezdete óta megosztja Iránnal az amerikai katonai eszközök, köztük hadihajók és repülőgépek helyzetét. Eközben Irán nagyszabású csapásokat indít: több ezer drónt és több száz rakétát lőtt ki amerikai támaszpontokra, követségekre és civilekre. Egy iráni dróntámadás hat amerikai katonát megölt Kuvaitban.

Egyes elemzők azt mondják, hogy a támadások meglepően pontosak és célzottak, ami azt sugallja, hogy Irán nagy értékű orosz hírszerzési támogatást kap. Iránnak csak kevés saját katonai műholdja van, így a Kreml fejlettebb űrfelderítése jelentős segítséget nyújthat.

A CIA és a Pentagon nem kommentálta az értesüléseket. Az amerikai védelmi miniszter úgy fogalmazott: Oroszország és Kína „nem tényező”, és több forrás szerint Kína egyáltalán nem vesz részt Irán támogatásában.

„Az iráni háborúval összefüggésben jelentős növekedést látunk az orosz energiahordozók iránti keresletben. Oroszország eddig is és most is megbízható szállítója az olajnak és a gáznak, beleértve a vezetékes gázt és a cseppfolyósított földgázt is” – mondta pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

A konfliktus miatt a Hormuzi-szoros – vagyis a világ egyik legfontosabb tengeri szállítási útvonala – gyakorlatilag lezárult, ezért a világ számos országa nehézségekkel nézhet szembe. A globális olaj- és cseppfolyósított földgázkészletek mintegy ötödéről van szó.

Csütörtökön az amerikai pénzügyminisztérium harmincnapos felmentést adott, amely lehetővé teszi Indiának, hogy megvásárolja a jelenleg tengeren veszteglő orosz olajat.

Peszkov nem kívánt részleteket közölni arról, hogy az amerikai felmentés után mennyi orosz olajat szállíthatnak Indiába. A döntés azért figyelemre méltó, mert az engedményt megelőzően a Tump-adminisztráció hónapokon át nyomás alatt tartotta Indiát, hogy ne vásároljon orosz olajat.

Oroszország továbbra is képes garantálni minden olyan szállítás folyamatosságát, amelyre szerződést kötöttek

– fogalmazott Dmitrij Peszkov a Reuters szerint.

Május végére vagy június elejére a Wizz Air ismét teljes kapacitással működhet – mondta Váradi József, a légitársaság vezérigazgatója a Reuters nemzetközi hírügynökségnek.

Az iráni konfliktus pénzügyi hatásai szerinte nagyrészt az idén március végén záruló pénzügyi évére korlátozódnak, áprilistól pedig már enyhülhet az a nyomás, amit a befektetők várakozásainál kedvezőtlenebb kilátásokra vonatkozó profitfigyelmeztetés okozott. Ez eléggé lenyomta a fapados légitársaság részvényeit.

Az iráni háború a légitársaság kapacitásának mintegy 5 százalékát érinti – vagyis a napi körülbelül 1000 járatból nagyjából 50-et. A cég szeptemberben ugyanakkor döntést hozott arról, hogy kivonul az abu-dzabi bázisról, ami jelentősen csökkenti a légitársaság kitettségét. A vezérigazgató hozzátette:

a Wizz Air a Közel-Keletre szánt kapacitásának 60–70 százalékát Európába irányítja vissza, olyan célállomásokra, mint Olaszország, Spanyolország, Görögország és Albánia. Izrael felé pedig egyelőre nem terveznek bővítést mindaddig, amíg a helyzet nem stabilizálódik.

Váradi először szólalt meg, mióta kiderült, hogy a Wizz Air az iráni háború mintegy 50 millió euróval csökkentheti a nettó nyereségét. A hírügynökség hozzátette, hogy a társaság részvényei csütörtökön 10 százalékot is estek.

„A 2027-es pénzügyi évben javulást várunk” – mondta a vezérigazgató, hozzátéve, hogy a Wizz Air még dolgozik a részletesebb előrejelzésen, ám továbbra is bizonytalan, hogy meddig tarthat a háború, illetve hogyan alakulnak az olajárak.

A vezérigazgató szerint a Wizz Air rövid távon jól fedezte magát az üzemanyagárak emelkedésével szemben, ezért az olajárak emelkedése várhatóan nem lesz rájuk jelentős hatással. Azt is megjegyezte, hogy a kevesebb a közel-keleti járat miatt gyorsabban haladhatnak a flottában használt Pratt & Whitney GTF hajtóművek javításai.

Nem hiszem, hogy bármelyik légitársaság jobban fedezte volna magát, mint a Wizz Air. Nem vagyunk védtelenek

– idézték Várai József szavait.

Legalább 1332 ember halt meg Iránban az Egyesült Államok és Izrael által szombat óta végrehajtott támadások következtében az Iráni Vörös Félhold jelentése szerint.

A legfrissebb hírek szerint a népszerű iráni turisztikai központban, Siráz városában 20-an haltak meg az amerikai–izraeli támadásokban – ezt Fársz tartomány helyettes kormányzója, Dzsalíl Haszáni közölte.

Az Irán déli részén található Minabban a lányiskola elleni korábbi támadásban megölt iskolás lányok száma mostanra legalább 175-re emelkedett az Al Jazeera tudósítása szerint.

Őrizetbe vettek négy embert Londonban egy Iránhoz köthető terrorellenes nyomozás keretében – írja a BBC a londoni Metropolitan Police közlésére hivatkozva.

A rendőrök egy iráni állampolgárt és három kettős, brit-iráni állampolgárságú személyt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy egy külföldi hírszerző szolgálat munkáját segítették. A rendőrség közlése szerint

a nyomozás a londoni zsidó közösségekhez kapcsolódó helyszínek és személyek feltételezett megfigyelésével függ össze.

A hatóságok három különböző helyszínen tartanak házkutatást. A gyanúsítottakként egy 40 éves, egy 55 éves, egy 52 éves és egy 22 éves férfit említettek. További hat férfit – egy 29, egy 39, egy 42, egy 49, valamint két 20 éves személyt szintén őrizetbe vettek, azzal a gyanúval, hogy a bűnelkövetőket segítették.

Ukrajna segíteni fog az Egyesült Államoknak a Közel-Keleten az iráni Sahid-drónok megsemmisítésében – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az ukrán államfő az X-en csütörtökön késő este közzétett bejegyzésében közölte, hogy már utasítást adott a hadseregnek a szükséges eszközök biztosítására, valamint gondoskodott olyan ukrán szakemberek jelenlétéről, akik a biztonságot garantálják.

Ukrajna segít azoknak a partnereinek, akik garantálják biztonságunkat és megvédik népünk életét

– tette hozzá. Zelenszkij nemrég az iráni drónok által szintén érintett Perzsa-öböl országainak is felajánlotta ukrán szakértők segítségét.

Csütörtöki, a Reuters hírügynökségnek adott telefonos interjújában Donald Trump amerikai elnök Zelenszkij azon ajánlatával kapcsolatban, miszerint segít a védekezésben az iráni drónok ellen, azt mondta, bármely országtól elfogad segítséget.

A viszonylag költséghatékonyan előállítható Sahid-drónokat eredetileg csak Iránban gyártották, később azonban már Oroszország is megkezdte az eszköz saját típusának előállítását, nemrég pedig az amerikai hadsereg is bejelentette, hogy a drónokat felhasználta saját, magasabb technológiájú rendszereinek továbbfejlesztéséhez.

Az iráni légicsapások miatt a közel-keleti légtér jelentős része továbbra is zárva van, azonban a nap folyamán már két menetrend szerinti járat is közlekedik Dubaj és Budapest között – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a Facebookon.

A tárcavezető arról számolt be friss bejegyzésében, hogy továbbra is folyamatosak az arab országok elleni iráni légicsapások, ezért a légtér jelentős része továbbra is zárva van a Közel-Keleten.

„Ezzel együtt ma már két menetrend szerinti járat közlekedik Dubaj és Budapest között, az Emirates gépe rövid idővel ezelőtt fel is szállt” – tudatta.

A FlyDubaitól bérelt mentesítő járatunk várhatóan este fél tíz körül indul, melynek fedélzetén 166-an térhetnek haza, alapvetően kisgyerekkel utazó családok, gyermeket váró anyák és egészségügyi ellátásra szoruló személyek

– folytatta.

„Mai másik mentesítő járatunk helyi idő szerint 19 órakor indul Sharm-el-Sheikh-ből, fedélzetén 70 fővel” – tette hozzá.

Szijjártó Péter végül megerősítette, hogy Magyarország térségbeli nagykövetségei továbbra is teljes kapacitással dolgoznak, a konzuli részlegek folyamatosan állnak a régióban rekedtek rendelkezésére.