A szegénység, illetve a tényleges életszínvonalbeli különbségek pontosabb mérésére az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja még 2018-ban indította el az ún. ABSPO kísérleti projektet – írja a Defacto blog. Az megközelítés lényege, hogy – összhangban az embereket leginkább foglalkoztató társadalmi problémákkal.
Kitérnek arra is, hogy mivel abszolút szegénységi mutatók csak kevés fejlett országban állnak rendelkezésre, a kutatás három újszerű módszertant dolgozott ki az anyagi nélkülözés összehangolt mérésére. Ezek referenciakosarak segítségével, a lakosság életkörülményeire alapozva, illetve a háztartási kiadások szerkezetét vizsgálva határoznak meg szegénységi küszöböket az EU egészére vonatkozóan.
Így áll a magyar abszolút szegénység
A Magyarországra vonatkozó 2022-es abszolút szegénységi aránya becsült értéke 31,9% (az emberek 31,9 százaléka szegény, vagyis mintegy 3 millióan), ami a 15,7 százalékos európai átlag több mint kétszerese, és a legmagasabbak közé tartozik. A magyar 31,9 százalék EU-s szinten hátulról az ötödik legrosszabb eredmény volt, mögöttünk állt Bulgária, Románia, Szlovákia és Horvátország.
A cikk szerint rossz hír, hogy míg Európa és a régió nagy részében az anyagi nélkülözők aránya a legutóbbi időszakban is – a Covid-19 járvány és a globális infláció ellenére – tovább csökkent, addig Mármint 2022-ig. Szintén aggályos, hogy a leginkább hátrányos helyzetűek között a szegénység mélysége alig változott: az alsó jövedelmi ötödben a keresetek még mindig átlagosan 30 százalékkal maradnak el a küszöbtől – írták.
Arra is kitértek, hogy hol húzható meg a szegénységi küszöb a különböző háztartásokban. Az ABSPO módszertan szerint 2024-ben egy egyedülálló felnőtt havi teljes megélhetési költsége átlagosan 298 ezer forintot tett ki, míg egy házaspárnak már 474 ezer forintra, egy kétgyermekes családnak pedig jellemzően 677 ezer forintra volt szüksége. Erre írta a Portfolio.hu, hogy ezt a megélhetési szintet mintegy 3 millió magyar nem éri el.
További részletekért kattintson.
