Bár a tavaszi aszályt némiképpen enyhítheti az idén lehullott hó, nem elegendő a talaj mélyebb rétegeinek a feltöltődéséhez – nyilatkozta az InfoRádióban Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője.
Az egyetemi tanár kifejtette: egyszerűen elszoktunk a hóeséstől, ezért hisszük most azt, hogy jelentős mennyiség hullott, pedig ha az eddigi hónak a vízegyenértékét nézzük, akkor januárban még mindig elmaradásban vagyunk a sokéves átlagtól.
Hozzátette: a nagy tavak vízgyűjtő területén is csupán az 50-60 százaléka esett le a sokéves átlagnak, ami azt jelenti,
Természetesen a helyzet azáltal sokkal jobb, hogy a lehullott csapadék zöme nem eső, hanem hó formájában érkezett. Ha a hó tartós hideggel jár együtt, akkor a mezőgazdasági növények védettebbek lesznek, nem fagynak el a vetések.
A lassú olvadás elősegíti a beszivárgást, és természetesen a talaj felső rétege most sokkal kedvezőbb állapotban van, mint tavaly ősszel. Azt viszont nyugodtan állíthatjuk, hogy a mélybe szivárgáshoz még mindig nincs megfelelő mennyiségű csapadék, erre továbbra is várnunk kell
– fogalmazott a szakértő az InfoRádiónak.
Bíró Tibor felidézte, a 2025-ös év az 1901 óta mért időszak negyedik legaszályosabb éve volt, így az, hogy a pótló csapadék hó formájában hullik-e, illetve milyen lassan olvad el, másodlagos kérdés, „szinte mindegy, csak legyen minél több”.
A szakértő úgy véli, hogy hóolvadásból származó árvizektől nem kell tartani, mivel a Dunán jelenleg rendkívül alacsony vízállások mérhetők, így bőven elférne még itt víz.
A Tiszán kissé más a helyzet, mivel a folyó vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet a sokéves átlagnak mintegy 110 százaléka, de csak akkor okozhatna gondot, ha hirtelen és egyszerre olvadna el az egész menniység.
