Hetek óta uralja a közbeszédet Lázár János kijelentése, miszerint a magyarországi cigányság „belső tartalék” munkaerőpiaci értelemben, és egyfajta életpályamodellként vázolta fel számukra a vonatok szaros vécéinek pucolását. A politikai kommunikáció zajában egy dolog azonban elsikkad:
Milyen helyzetben vannak jelenleg a magyarországi romák a munkaerőpiacon, illetve miként lehetne nekik olyan valóban vonzó lehetőségeket biztosítani, amelyekből ők maguk, valamint a többségi társadalom is profitálhatna?
Messing Vera, a Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) kutatóprofesszora ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy miért problémás már eleve az, hogy Lázár tartalékként hivatkozik „a romákra”, a folyamatokkal kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta:
A munkaerőpiac mindig csak egy következmény.
Leszögezte: Lázár János egyebek között a miniszteri tevékenységével is hozzájárult az elmúlt években ahhoz, hogy a legelesettebbek – köztük romák is – még jobban kirekesztődjenek a többségi társadalomból.
Tegyük fel, hogy a Lázár-féle karriert kínálják fel a borsodi romáknak. Szó szerint még csak el sem jutnának a vonatokig, mert nem létezik az a buszjárat, amivel három műszakos munkába tudnának járni
– jelentette ki a szakértő, mielőtt részletesebben is kibontotta a problémacsokrot.
