A kormány régóta hangoztatja, hogy Magyarország Európában az egyik legversenyképesebb gazdasági környezetet kínálja autóipari vállalatoknak. Gyakori érv, hogy azon kevesek közé tartozunk, ahol mindhárom nagy német prémiumgyártó (Audi, BMW, Mercedes) jelen van. Nagy Márton szerint ugyanakkor Németország mára a kínai elektromosautó-ipar perifériájára került. Orbán Viktor kormányai 16 év alatt Magyarországot stabil találkozási ponttá tették ugyan a globális termelési láncokban, de a világgazdaság átalakul.
Húsbavágó kihívás
A nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzetben hosszan magyarázza, milyen gondot okoz, hogy az elektromosautózás Európában egyre kevésbé európai irányítással, európai érdekek mentén erősödik. A piac
első ránézésre sikertörténetnek tűnik, valójában egy mélyebb európai iparpolitikai kudarcsorozat tűnik elő. A kereslet növekedéséből ugyanis egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kínai márkák.
Ezt követően hosszan elemzi a siker okait, mígnem a arra jut, hogy Kína a jövőt hozza el az európai piacra, ahol csak a dicső ipari múlt lenyomataként felhalmozott javak fogyasztása, újraosztása zajlik.
Új gazdasági honfoglalás kell
Brüsszel tehet az európai gazdasági és autóipari válságról, ami különösen súlyosan érinti Németországot. Nagy Márton hosszan sorolja a lesújtó német adatokat, amelyek alapján úgy látja, érdemi gazdasági fordulatra kevés az esély, ami Magyarországnak
közvetlen, húsbavágó gazdaságpolitikai kihívás, mert a németek problémáiból hazai nehézségek vannak és lehetnek a jövőben is.
Szerinte egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé kell nyitni, minél több tudást, technológiát, fejlesztési kapacitást kell itthon hasznosítani. A miniszter szerint az átalakuló világgazdaság nyertesei azok lesznek, akik képesek saját ipari stratégiát kialakítani.
Emellett új gazdasági honfoglalásra van szükség: a gazdaságot már többnyire magyarosítottuk, most viszont a magyar cégeknek a magas hozzáadott értékű tevékenységekbe kell betörniük.
