Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS) lévő, többségi orosz tulajdonrész eladásáról – adta hírül az MTI. A bejelentést megtevő Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter hétfőn közölte, az adásvételi szerződés feltételeit és részleteit az amerikai vezetés felé is továbbítani fogják.
A szerb tárcavezető közölte, hogy a szerződés értelmében Szerbiának sikerül javítania pozícióin a vállalat irányításában, tekintve, hogy az állam a mostani részesedését 5 százalékkal növeli, így a szerb állam tulajdonhányada meghaladja majd a vállalat részvényeinek harmadát a NIS-ben.
Mit mond a Mol?
A Mol-csoport kötelező erejű szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom Neft társasággal a szerb Naftna Industrija Srbije (NIS) vállalatban fennálló 56,15 százaléknyi részesedésük megvásárlásáról, a tranzakció megvalósulásával a Mol jelentős részvényesi felelősséget és irányítási jogot vállalhat a Szerbia egyetlen olajfinomítóját üzemeltető társaságban, amellyel tovább erősítheti jelenlétét a közép- és délkelet-európai energiapiacon
– közölte az olajtársaság a tőzsde honlapján hétfőn délután.
MInt jelezték, a felek törekednek az adásvételi szerződés 2026. március 31-ig történő aláírására – tették hozzá. A szándéknyilatkozat szerint a tranzakció a pancsovai olajfinomítón túl kiterjed a NIS kiskereskedelmi hálózatára, valamint szénhidrogén kutatás-termelési portfóliójára is. Közölték azt is, hogy a tranzakció lezárásához szükség van többek között az OFAC (Amerikai Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatala), illetve egyéb szerb kormányzati és állami jóváhagyásokra.
Megvan a határidő
Az Egyesült Arab Emírségekből származó lehetséges partnerekről szólva Handanovic kijelentette, hogy a várakozások szerint ők is részesei lesznek az adásvételi szerződésnek, a megbeszélések lezárásának március 24. a határideje.
A szerb miniszter fontosnak tartja, hogy a Mol elkötelezte magát amellett, hogy nem záratja be a pancsovai kőolaj-finomítót, és megtartja a termelési szintet, szükség esetén pedig növeli is. Az amerikai pénzügyminisztérium Idegen Vagyont Ellenőrző Hivatala (OFAC) októberben sújtotta szankcióval a NIS-t az orosz energiaszektor ellen elrendelt büntetőintézkedések keretében.
A szankciók következtében leállt az Adria-kőolajvezetéken (JANAF), Horvátországon át történő nyersolajszállítás, és a pancsovai üzemben – az ország egyetlen kőolaj-finomítójában – leállt a termelés. December 31-én azonban az OFAC különleges licencet adott ki a vállalat számára. Ennek értelmében indították újra a kőolaj-finomítói feldolgozást, a nyersolaj importját, valamint egyes pénzügyi tranzakciókat. Emellett az Egyesült Államok hozzájárult ahhoz, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat 2026. március 24-ig tárgyaljon a kőolaj-finomítója orosz tulajdonban lévő vagyonrészének értékesítéséről.
A kőolajszállítás január 13-án indult meg, mintegy száz nap kihagyás után a JANAF-on keresztül, és az első héten 85 ezer tonna, a következő héten pedig további 35-45 ezer tonna nyersolaj érkezésére számítanak. Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben, leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos. A szerb kormány részvényeinek aránya jelenleg 29,87 százalék, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.
Az amerikai szankciók működnek
Vonatkozó cikkében a Szabad Magyar Szó emlékeztet, hogy az olajfinomítóban december elején le kellett állítani a termelőegységek működését, mivel hiány keletkezett a feldolgozáshoz szükséges nyersolajból. Ennek oka pedig az volt, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma korábban oroszellenes szankciókat vetett ki, melyeknek a tulajdonosi köréből kifolyólag a NIS is érintettje volt.
A Donald Trump vezette amerikai adminisztráció tavaly október végén vetett ki szankciókat két nagy orosz olajcégre, a Rosznyeftre és a Lukoilra. Tette Trump mindezt azért, mert abban a pillanatban úgy érezte, hogy Moszkva nem teljes mértékig eltökélt a békekötés mellett Ukrajnában, ez a lépés pedig azt igyekezett ellehetetleníteni, hogy az oroszok az energiahordozóikkal üzleteljenek egyebek között Európában is. A Fehér Házban tartott Trump–Orbán-találkozón ez is téma volt a két vezető között novemberben, amely után Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország általános szankciómentességet kapott az amerikai elnöktől. Nem sokkal később ezt a Fehér Házból máris cáfolták, és egészen addig nagyon sok, egymásnak ellentmondó információ jelent meg a dologgal kapcsolatban, míg maga Trump ki nem jelentette, hogy bár Orbán kérte, de nem kapta meg a szankciómentességet.
