A magyarországi érettségi rendszer 1851-es bevezetése óta a történelem és – kezdetben a természetrajz, majd – a matematika mindig is szerepelt a kötelező vizsgatárgyak között. 1949-ben központosították az érettségi tételeket, 1952-ben pedig bevezették az egyetemi felvételi vizsgát, amelynek eredményeképp az érettségi egyre inkább csak a középiskolai tanulmányok záróvizsgájává vált. Ezzel az évek során egyre jelentéktelenebbé és formálisabbá vált, ugyanis a felvételi vizsga jelentette a továbbhaladás próbakövét. A kötelező tárgyak között továbbra is ott volt a történelem (nyilván már marxista értelmezésben) és a matematika is (amelyben szintén meg lehetett jeleníteni a szocialista embertípust, például a traktoristákra, élmunkásokra kihegyezett szöveges feladatokkal).
A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetéséig a rendszeren nagyobb változások már nem voltak. A hatvanas években bevezették, hogy adjanak számot a maturálók a fizikai munka oktatása terén szerzett ismereteikből is. 1978-ban pedig megszüntették a történelemérettségit, ekkor és a következő évben a tanulók érettségi bizonyítványából kimaradt a történelem érdemjegy. Ez az állapot azonban nem volt tartós, közkívánatra a történelem ismét a szóbeli érettségi tantárgyak közé került.
A 2005-ös – kétszintű és nem mellesleg tartalmilag a kompetenciák felmérése felé billent – érettségi reform után is kötelező tárgy maradt a magyar és az idegen nyelv mellett a történelem és a matematika is (plusz választani kellett még egy tantárgyat).
Az új közoktatási koncepció szerint továbbra is megmarad ez a négy kötelező terület, s e mellé választania kell a végzősnek egy természettudományos és még egy kötelezően választandó tárgyat. Összesen tehát hat tárgyból kell érettségizniük a jövőben a gyerekeknek.
Igen ám, de a szakközépiskoláknál némileg más a helyzet. Ott ugyanis a szakképzettség megszerzéséhez – a magyar nyelv és irodalom, valamint az idegen nyelv kivételével – egy kötelező és egy kötelezően választandó tantárgy helyett szakmai tantárgyat kell választani. Ez azt jelenti, hogy vagy a történelem vagy a matematika kiesik, hogy helyette a szakmai tárgynak „legyen helye”. Nem kevés tanulóról van szó: 2009-ben a 90 450 érettségizett közül 41 172 tanuló szakközépiskolában tette le az érettségit, s az arányok ma is hasonlóak. Néhány év múlva a mostani tervek szerint nagyjából minden második diák úgy hagyná el a középiskolát, hogy nem adott számot matematikai vagy történelmi ismereteiből.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) elnöke első nyilatkozataiban azt emelte ki, hogy ez a terv csakis tévedés lehet. Miklósi László elnök ugyanis elengedhetetlennek tartja, hogy a történelem – mint a nemzeti önismerethez, kultúrához alapvető ismereteket tartalmazó ismeretkör s a jelenben való eligazodáshoz elengedhetetlen (egyúttal alapvető kompetenciákat fejlesztő) tantárgy – továbbra is kötelező érettségi vizsgatárgy legyen.
Kedden a Közoktatás-politikai Tanács (KT) ülésén ugyanakkor kiderült, szó sincs félreértésről. Az államtitkárságot képviselő Varga Zoltán főosztályvezető egyértelművé tette, hogy valóban az a terv, hogy a szakközépiskolákban ki kellene váltania a diákoknak a két tárgy egyikét a szakmai vizsga rovására. Miklósi újra hangoztatta, hogy nem elfogadható a történelemérettségi „megúszása”. A KT más tagjai részéről hozzátették, hogy a matematika szintén nem maradhat ki a vizsgáról. Végül határozatban emelték ki, hogy fontosnak tartják, hogy a két tárgy kötelező maradjon minden érettségiző számára.
Mellesleg jelenlegi formájában a KT a március 9-én a kormány elé kerülő közoktatási koncepció egészére nemet mondott. (Volt olyan oldal, amelyik változtatás nélkül elfogadta azt, volt, aki változásokkal elfogadná, és volt, aki egyértelműen elutasította.) Persze, mint a főosztályvezető elmondta, a KT „nem omnipotens”, csak egy fórum, amellyel egyeztetnie kell a minisztériumnak.
