Az ellenzéki politikus annak kapcsán fejtette ki véleményét, hogy ő is megkapta a bírósági vezetők közjogi méltóságokhoz és az országgyűlési képviselőkhöz intézett levelét, amelyben aggodalmukat fejezik ki a bírói nyugdíjkorhatár új alaptörvényben tervezett csökkentése miatt. Schiffer András szerint mindez annak a folyamatnak a betetőzése, amit nagyon világosan jelzett az Alkotmánybíróság jogkörének tavaly októberi megcsonkítása. Az már egy „figyelmeztető lövés” volt valamennyi hatalmi ágnak, most a „selyemzsinórt” megkapják a bíróságok is – fogalmazott. „Ez tovább erősíti azt, hogy helyesen jártunk el akkor, amikor kivonultunk az alkotmányozási folyamatból, mert itt alkotmányozás címén az alkotmányosság felszámolása zajlik” – mondta az LMP frakcióvezetője.
A Fidesz-KDNP parlamenti többség a bírói hatalmi ág szuverenitását sem tartja tiszteletben – tette hozzá.
Schiffer András kifejtette: önmagában a felső korhatárnak a megváltoztatása „nem ördögtől való”, ha van kellő felkészülési, átmeneti idő. De az, hogy egy éven belül a bírói karnak egy jelentékeny részét eltávolítják, ez azt jelenti, hogy a bírák adott esetben egzisztenciálisan is meg vannak fenyegetve, ha nem olyan döntéseket hoznak, ami „a kormány szája íze szerint való”. Úgy vélte, ezt a mostani lépést nem lehet elválasztani attól, ami a semmisségi törvény kapcsán zajlott. Vagyis ha úgy ítéli meg a parlamenti többség, hogy nem megfelelő számára az, ahogy a bírák döntéseket hoznak, akkor adott esetben megtalálja azokat az eszközöket, amelyekkel bírákat, bírósági vezetőket el lehet távolítani.
Ez a lépés súlyos működési problémákhoz is vezet – mondta az ellenzéki politikus, hozzátéve, hogy amennyiben ez az alkotmányos változtatás hatályba lép, az azt jelenti, hogy csak a fővárosban, illetve Pest megyében 14 ezer ügyet, országosan pedig 30 ezer folyamatban lévő ügyet kell egy időben átszignálni. Vagyis a Fidesz „féktelen hatalmi étvágyának” az árát a jogkereső állampolgárok is meg fogják fizetni. „Beszédesnek” nevezte, hogy az ügyészek esetében ugyanúgy 70 év a felső korhatár, de ezen „esze ágában sincs” a parlamenti többségnek változtatni. Megjegyezte: olyan lépést szándékoznak tenni, amellyel szemben a teljes bírói vezetői kar tiltakozik. A bírák ilyen tizedelésére utoljára 1945-ben volt példa.
