Aki nem Magyarországon él, az a sajtóhírek alapján azt gondolhatja, hogy az országban ostromállapot van a médiában, megbénított sajtó, bíróság elé citált újságírók és elhallgattatott kritika – írta Mádl a médiatörvénnyel kapcsolatos bírálatokat felidézve. Ezzel szemben a magyar sajtó teljesen szabadon alkot ítéletet és harcias vitákat jelentet meg.
Más európai országok médiatörvényei hasonló korlátozásokat tartalmaznak, mint azok, amelyek Magyarország esetében támadások kereszttüzébe kerültek. „A sajtószabadság kérdésében kibontakozott hisztéria ezzel a jelek szerint a tények fényében alaptalannak tűnik fel” – fogalmazott a volt köztársasági elnök.
Ami valóban aggodalmat okoz – állt a mértékadó svájci napilapban megjelent cikkben – , az az, hogy Magyarország 2002 után elvesztette korábbi vezető gazdasági szerepét a régióban és a pénzügyi válságban válságos helyzetbe került. A kétharmados többség különleges felelősséget jelent az Orbán-kormány számára, és egy új alkotmány kidolgozásának a „lehetőségét és kötelességét” hozta magával.
Történelmi szempontból a jelenlegi alkotmány egy diktatúra teremtménye, Magyarországnak eddig nem volt demokratikus körülmények között elfogadott alkotmánya – szögezte le.
„Már régen megérett az idő arra, hogy a magyar demokrácia megalkossa saját alkotmányát. Elismerhetjük, hogy kényszer nem áll fenn, de azt már jóval kevésbé lehet állítani, hogy egy új alkotmány létrehozása történelmileg nem szükségszerű” – állt a cikkben. A szöveg hatályba lépése után lehet majd lemérni, milyen elengedhetetlen szerepe lesz az új és az újrafogalmazott részeknek Magyarország általános és alkotmányjogi megújulásában és az európai örökség értékrendjének érvényre juttatásában – írta Mádl Ferenc.
