Egyes lejáratokra akár 2 százalékponttal is megnőttek a hozamok két hét leforgása alatt, így igazán nem mondható, hogy eseménytelenül teltek el az állampapírügynökök napjai. De mi is történt ebben az utóbbi időszakban?
Mi mennyi?
Megszokhattuk az utóbbi években, hogy a különböző lejáratra szóló hozamok folyamatosan mérséklődnek: az infláció csökkenésével és az ezt követő kamatvágásokkal ez természetes jelenség. A nyáron azonban történt valami. Az évek óta tartó dezinflációs pálya lassulni kezdett, majd meg is állt, és sorra jöttek ki a döbbenetes adatok az áremelkedés gyorsulásáról. Az első meglepetés augusztus elején érte a piacot, amikor a júliusi éves árindex majdnem 1 százalékkal haladta meg a várakozásokat. A trend azóta is folytatódik: részben külső tényezők miatt – magas kőolajárak -, részben a hazai események – az élelmiszerárak jócskán bepótolták a korábbi áremelések hiányát – arra döbbentették rá a befektetőket, hogy korábbi elképzeléseik a befektetéseiktől megszerezhető hozamokról illúziónak bizonyultak. A várt 7-8 százalékos éves infláció már nem tartható, helyette 9 százalék feletti drágulást várnak a szakértők. A magas árak azonban “felemésztik” a reálhozamokat a befektetési lehetőségen.
A szeptemberi inflációs adat aztán már több volt a soknál: hosszú időszak után először emelkedett az index 10 százalék fölé. Mindenki számára világossá vált, hogy a nyár végi megugrás nem eseti jellegű volt, így más eszközökkel kell ellene küzdeni. A kormányzati próbálkozások az árak kézbentartására meglehetősen halványan sikerültek, ráadásul az eddig megfelelően működő árfolyamrendszer sem tud ilyen helyzetekben segíteni.
Lesújtó hírek, sorrendben:
1. Igen magas, 10,3 százalékos szeptemberi infláció
2. Újabb konfliktus a jegybank és a kormány között
3. 1 százalékpontos jegybanki kamatemelés
4. 43 százalékos gázáremelés az ipai fogyasztóknak
Jegybanki próbálkozások
Az 1995-ben bevezetésre került csúszó leértékeléses árfolyamrendszer a maga 4,5 százalékos, meglehetősen szűknek mondható ingadozási sávjával ugyanis meglehetősen megköti a jegybank kezét, amikor ilyen jellegű problémák merülnek fel. Az árfolyampolitika változatlansága mellett nem nagyon lehet a kamatokat változtatni, mivel a profitra éhes spekulációs tőke ezt észrevéve rögtön be-, vagy kirohan az országból. Éppen ezért vetették fel Surányiék az árfolyamrendszer megváltoztatását: a szűk sáv kiszélesítésével a forint hamarosan felértékelődhetne, ez pedig többek között az importárak mérséklődése miatt ismét csökkenthetné a hazai árszínvonal emelkedését. A kormány azonban nemet mondott, így az ismét feléledő konfliktusban az MNB-nek egy megoldása maradt: egy százalékponttal megemelni a jegybanki kamatokat. A kamatok változtatásának azonban meglehetősen kevés hatása van a hazai viszonyokra. Számos szakértő éppen ezért kételkedik és nem hiszi, hogy ez a lépés segítene az infláció letörésében.
Gáz van babám!
Ráadásként érkezett a hét közepén az újabb hír: a kormány kiegyezett a Mol-lal, miszerint az ipari fogyasztók gázfelhasználását több mint 40 százalékkal megdrágítják. Minden befektető tudja, hogy ennek a következő évi inflációra igen jelentős hatása lesz, a 2001-es prognózisokat sokan már módosították is. Meg kell jegyezni azonban, hogy a piac valamelyest talán túlreagálta az eseményeket, a pánikszerű eladás következtében meredeken zuhantak az árak.
Mivel a hozamok és a papírok árai fordítottan mozognak, így az olcsóbbá váló kötvények egyre magasabb hozammal kecsegtettek: éven belül 12 százalék fölé kúsztak a nominális hozamok, de a 3 éves papírok is megközelítették ezt a szintet.
Pánik utáni megnyugvás
Az elmúlt hét második felében valamelyest megnyugodtak a kedélyek, a gázáremelést övező félelmek is mérséklődtek. A meglehetősen olcsó papírok után a kereslet elkezdett növekedni, ám egy érdekes dolog történt még csütörtökön: a hároméves kötvények aukcióján közel 50 milliárd forintos vételi ajánlat érkezett be összesen, mégpedig magasabb árfolyamon, mint amennyiért akkor a másodlagos piacon lehetett vásárolni. Másnapra azonban helyreállt a rend, és a hozamok 12 százalék alá kerültek egy éven belüli lejáratnál.
Bizonytalanság
A piac azonban még mindig bizonytalan, amit a hozamgörbe alakulásából is ki lehet olvasni. Fórián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője rámutatott arra, hogy amennyiben a jegybanki kamatemelés az inflációt vissza tudja szorítani, és a piaci szereplők hisznek is ebben, akkor csak a rövid távú hozamok emelkednek. Hosszútávon ugyanis a kamatemelés miatt mérséklődhet az árszínvonal növekedése, így akár hozamesés is előfordulhat a 3-5 éves kötvények piacán, de az emelkedés mindenképpen kisebb, mint az egyéves papíroknál. Az elmúlt héten azonban éppen a hosszú, 3-5 évre szóló állampapírok hozamai emelkedtek jobban, ami jól tükrözi a piaci bizalmatlanságot.
Bár a jelenség hátterében más okok is elképzelhetőek, az elmúlt heti példa jól illusztrálja az infláció, a jegybanki kamatpolitika és a saját befektetéseink közötti összefüggéseket.
