Az akadémia tagjai – mivel életművük mellett közéleti érdeklődésüket is idehozzák – képesek lesznek az irodalomra, a zenére, a képzőművészetre, a fotóra, a filmre, az építészetre és a népművészetre vonatkozó feladatokat ellátására. Tele vannak tervekkel, és olyan állami tennivalók elvégzésére kaptak felhatalmazást, amelynek szívük szerint szeretnének megfelelni – mondta Fekete György, az MMA elnöke a közgyűlés utáni sajtótájékoztatón.
Az MMA tervei között említette a Magyar Nemzeti Szalon létrehozását; ez olyan “mozgalom” lesz, amely során két-három művészeti ág együtt szerepel majd. Ennek a mozgalomnak el kell indulnia a jelentősebb vidéki nagyvárosokba is, Szegedre, Pécsre, Szombathelyre, Debrecenbe és Győrbe – jelentette ki az elnök. Ha a Vigadó műemléki rekonstrukciója befejeződik, az MMA galériájában a tagok megrendezhetik saját kiállításaikat, megmutatva élen járó teljesítményüket – tette hozzá.
A közgyűlés egyebek mellett megvitatta, majd elfogadta az akadémia idei szakmai programját, valamint a köztestület költségvetését, amely lehetővé teszi a szervezet működését – ismertette Kucsera Tamás Gergely főtitkár. A művészeti programok és alkotások megvalósítása, a díjak és ösztöndíjak odaítélése, a művészeti, elméleti és kulturális folyóiratok, valamint a társadalmi szervezetek és alkotóközösségek támogatása az éves költségvetés szerint, az akadémiai szakmai program keretében történik – mondta el.
Az akadémia puszta létével bizonyította, hogy a nemzeti elkötelezettségű, nemzeti kötődésű és szellemiségű művészetben is nagy teljesítmények születnek, amelyek azonban a különféle divatok miatt árnyékba borulnak, hátrányt szenvednek – mondta Ács Margit elnökségi tag, hozzátéve: az MMA köztestületté alakulása nagy alkalom és lehetőség, hogy az értéktudatos magatartást kifelé is meg tudják mutatni. Az akadémia külön adottsága, hogy többféle műfaj és művészeti ág képviselői vannak együtt, ami azt jelentheti, hogy sikerül olyan formákat találni a művészet közvetítésére, amelyek több emberhez, korszerűbb formában juthatnak el. Úgy fogalmazott, hogy a mostani közönségigény mozgalmasabb, árnyaltabb, mint amit egyszerű szerzői estekkel ki lehet elégíteni.
Sára Sándor filmrendező, elnökségi tag a hazai filmalkotások újraértékelésére irányuló rendezvénysorozatra hívta fel a figyelmet. Ki kell választani ötvenkét filmet, “amire azt lehet mondani, ez a magyar filmgyártás gerince”, majd levetíteni minden héten egyet a televízióban és az Uránia filmszínházban – javasolta.
Elsősorban szemléletváltásra van szükség: azokra az értékekre kell büszkének lenni, amelyek Magyarországon és a Kárpát-medencében születtek – fogalmazott Csáji Attila festőművész, az MMA alelnöke. Mint mondta, félre kell tenni azt a “lemaradás komplexust, mely hihetetlen torzító szemüveget jelent.”
